rulururu

post rapid visit: USA

May 15th, 2013

Filed under: Kirándulás,USA — AndrewBoy @ 9:06 pm

Rokonlátogatás címszóval kilátogattunk az USA keleti partjára. Maga az út jó és kényelmes volt, leszámítva, hogy Zürichben persze csak egy óra free wifi volt a 4 óra landoverből. Így okosan megosztottuk és minden létező eszközünkkel külön regisztráltunk, sikerült online maradni, nagyjából végig. A swiss még nem kínálta a repülőn a wifit, bár szükség annyira nem is lett volna rá, mert elég gyorsan alvás lett a dologból. Egy fontos dolog van, cubalibre-t senki ne kérjen light kólából, mert kurvára ihatatlanul fos. Pfuj. Az érkezést követően a jó ütemű gépből való menekülés miatt a bevándorlási részlegen lézengtek az emberek. Meglepő módon alig fél óra után átjutottunk, a ne használd a telefonod, ne fényképezz és ne mászkálj a sorok közt dolgot elég komolyan veszik, megy keményen a basztatás a mobil buzerálásáért, aztán persze lehet magyarázni, semmi gond, csak elviszik az embert egy teljes átvizsgálásra. Meglepő módon spanyol ajkú homelandes barátunk angolját azonnal lehetett érteni és innentől kezdve a nyelvvel már nem is volt probléma. Kicsit unalmas ujjlenyomatot adni és mosolyogni már sokadjára, de legyen belőlem nekik sok szép képük, bassza őket az ideg, hogy a szétrágott sebes ujjbegyemről mindig más és más lenyomat készül, mivel nincs takargatni valóm, ugye a klasszikus kérdésekre nemmel válaszoltam, így igazán leszarom az egész történetüket. Ha így érzik magukat biztonságban, hát legyen.

Megérkezve a hegyekbe a semmi közepére (Lake Ariel, PA) a nyugodtság fogadott minket. Farmer emberek mindenfelé, sehol egy izgulás, kapkodás, ők nem vakarták a fejüket és anyáztak, tették a napi dolgaikat. Ott az összetartás kicsit más fogalom, de ebbe most ne menjünk bele.

New York? Meglepően tiszta és élhető. Buszon wifi, mindenhol wifi, mindenhol internet. Pénzt ezért már nincs pofájuk elkérni. Helyes gondoltam én végig magamban, aztán rájöttem, hogy milyen jó dolog a szociális élet. 4 tagú holland család a time sqi mekiben basztatták a smartokat és a tabeket 30 percig úgy, hogy nem szóltak egymáshoz, néha egyik-másik felkuncogott mikor facebookon valami vicceset olvasott. Ó bazdmeg. Ez az élet. Én csak nyomtam egy lájtos 4[] checkint meg toltam egy szkájpot a családdal, na ennyi. New Yorki látogatásunk pánitempós villámlátogatás volt, kényelmesen fél nap alatt letudtuk dél manhattant. Majd egyszer talán valamikor több napra is. De annyira zsufis, hogy kétszer is át kell előtte gondolni.

Miért volt jó? Mindenhol mosolyognak az emberek, sehol nem néznek ki, mindenki segítőkész, a wendysben a pultos kislány még piromkodott is egy kicsit, ami igaz nagyon unprofessional volt, de nem kértem el a vásárlók könyvét:) Gyorskajából pár wendys, egy mekis shake, kb ennyi volt, inkább a házi koszt vagy a normális kajálda volt a fókuszban. Nem, sem panda, sem taco bell nem volt. Kihagytam most a rendes 7 évenkénti rohanás a wcre fosás hadműveletet:)

Szóval a vidéki környezet jó, az utak kicsit szarabbak szerintem mint itthon, bár lehet keveset járok mostanában borsodban, békésben, szóval lehet itthon szarabbak. Mondjuk a 8 sávos autópályán nem tűnik fel, mikor araszol az ember a dugóban, de ezt a másik parton is megszokja hamar az ember. Ruhák? Hát igen. Ami itthon 30 ezer, sógoroknál 79,99 EUR, az a nagy vizen túl csak 49.99 USD. Outletben pedig 20 USD alatt is van márkás gatya és ing és ez meg az. A ruhatár cserét folyamatosan abszolváltam az elmúlt hónapokban így elég kevés ruhát vásároltam magamnak. Inkább a chips, salsa és dr pepper light cherry volt terítéken. A megengedett súlyt és méretet ki kell használni. Jó, meg cipőt sikerült venni, beszarás, Airwalk, 15 éve nem láttam.

Ha nagyobb lesz a gyerek, illetve majd esetleg a gyerekek akkor kell menni megint, hogy inkább a nyugodt hegyvidéki környezet vagy a picit zsúfolt meleg pálmás óceánpart? Asszem erre a választ talán mindenki tudja magától:)

Képek a galériában jobb oldalt és alább is.

ruldrurd
© AndrewBoy's Blog , Desinged by Stealth Settings
Entries (RSS) and Comments (RSS)