Valamikor még a ’90-s évek közepén ment a pletykálgatás, hogy milyen lehet majd vajon az új Terminátor film, a jövőben fog -e játszódni, vagy a jelenben fog -e játszódni, milyen poénok és beszólások lesznek benne, no és persze milyen lesz a történet, hogy alakul az emberiség sorsa, elkerülhetjük -e a végzetünket? Az öntudatra ébredésből a második rész volt az überalles, az első rész ugye szenzációs lett, de a második tényleg etalon, a harmadikat megnéztük, mert azt mondtuk, hogy swarci benne lesz és biztos jópofa a történet és elértük az elmegy kategóriát. Utána jött a negyedik rész, na ez volt az ú bazdmeg, persze, technikailag, zeneileg, képvilágilag egy gagyi CGI Swarcival olyan felemás világot teremtettek amit nem nevezhetnénk igazán egy méltó folytatásnak. Jó tudjuk, Swarci kormányzó volt és nem vállalhatta a szerepet, a studió pedig kaszálni akart. Közben volt még 2 évad sorozatunk ami, hogy is mondjam, hát elment, rágcsálni jó volt, de semmi komoly.

Namost megjöttünk az új részhez, Swarci keményen nyomja az ipart. A történetről tényleg nem érdemes beszélni, játszódunk a jövőben, aztán a jelenben aztán a közeljövőben. Lényeg, hogy Swarci mindent visz, nem szabad a történet részletein lerágódni. Az emberiség győzelmet arat a jövőben, Connor visszaküldi Reeset a múltba, hogy anyját meghágja az első Terminátor elleni küzdelmek közepette. Valahol itt csatlakozunk be, megy a csihipuhi, az időkimozdítót pedig pont birtokba veszik. No persze a Skynet nem annyira gyenge fickó, hogy ezt csak úgy engedje, így Reese időutazása közben történik valami Connorral. Visszaérkezik Reese a jövőből, de előtte még Swarci jött ugye vissza akit még a Skynet küldött a Hollywood Observatoryhoz ahol az első nyitókocka, hogy a punkokat lerendezi ellenséges gép barátunk. Itt már valami bűzlött, a fiatal Swarci gépet megtámadja egy kicsit idősebb Swarci gép és a bunyóból az idősebbik kerül ki, egy olyan terminátor aki már korábban ott volt. Aztán Reese is megjelenik és Connor néni felveszi őt mikor találkozik egy T1000 típusú terminátorral a sikátorban az eredeti rendőrségi menekülős jelenet helyett.

A történet elején már van rögtön 3 terminátorunk akiket persze lerendez Reese, Connor és az öregebb Swarci barátunk. Aztán hirtelen előreugrunk egy picit az időben és Swarcink már a mostanság ismert korunk béli nagypapa akit Connor csak papinak szólít. És igen, vannak szövegek és vannak helyzetet és olyan váratlan események ami alapján az egész film egy jól nézhető, nulla állással rendelkező kemény akció vígjáték lesz. Swarci viszi ez az egész filmet és ebben nagyon nagy szerepet kap az, hogy az első két részre nagyon alaposan építkeznek, talán teljesen szándékosan nem említik a harmadik és negyedik rész eseményeit, mondjuk idővonalban azok ki sem jönnének, de ezzel így nincs hiba. Fontos, hogy látványban, hangban a film nagyon odaver, nem spóroltak a CGI-al és nem spóroltak a kaszkadőrökkel sem. Frappánsan és keményen van minden jelenet megrendezve. Ez a film tipikusan az amit a főszereplő visz el 50%-ban. Igen, a mai fiatalságnak Swarci nem mond sokat, nekik már nem ő a VHS hős, nem ő a Conan, vagy Matrix, vagy akár Dutch. Az előző filmet még, ha látták is és azt tartják etalonnak, hát ezt akkor nem fogják élvezni. Ugye nem értik a visszatekintéseket és a poénok nagy részét sem. És azt sem értik, hogy egy nagypapa korabeli pocakosodó megereszkedett bicepszű harcos miként lehetne tényleg a terminátor.

A másik oldalt pedig ott van egy teljesen új terminátor forma, valami humán – gép ötvözet meg valami nem is tudom elbaszott nanotechnikás szar, no persze őt kell legyőzni, mert ő lesz maga a Skynet. De erről többet nem, mert akkor már tényleg kiderül minden. Mondanom sem kell, hogy hőseink nagy önfeláldozások árán, de megállították a Skynetet, nekem van egy következő rész szag a történetben, remélem lesz és remélem Swarci vállalja. A film nekem nagyon tetszett, csak azért nem 10 pont, mert a mellékszereplők pocsékok voltak és nem volt benne annyi retró amennyit én elvártam volna. Legyen 8 pont. Tetszett, újra fogom nézni:)

Gondolkodóba estem ugye, hogy érdemes -e a gyorsabb internetre váltani, el is határoztam, hogy egy 500as csomagra benevezek, ami jelenleg ugyanazon az áron érhető el 2 év hűséggel, mint amit most én fizetek, talán pár forinttal drágábban. Ugye miért is ne lennék hajlandó előfizetni jobb csomagra ugyanannyiért? Gyakorlatilag a t-homenál ez ment éveken keresztül, mindig jobb és jobb csomagra upgradeltek ugyanazért a pénzért, aztán persze elfogyott a türelem és szakítottunk. Nemrég a digi a fölfele sávot megduplázta, csináltam gyorsan egy speedtestet.

Speedtest

Az egyedüli öröm az ürömben, hogy a digi nem szeretne nekem két év hűségre ugyanannyiért gyorsabb netet adni, tud, a csomagár különbözet ráfizetésével. No annyit persze nem ér az egész, nem fogok éves szinten 10k hufot még erre kidobni, ez is bőven elég így, sőt néha egy kicsit még soknak is vagyok képes érezni. Najó, ez nem igaz….:) Lényeg, hogy a sáv a digihez az üveg miatt nagyon szépen működik. No, de mi a helyzet vajon más szerverekkel? Ott mit mérhetünk?

Telekom szerver

Úgy hiszem ezzel a jelentéktelen különbséggel még együtt tudok élni. Jó-jó, de mi van külfölddel? Nézzük meg pl Hollandiát és még pár mást…

Hollandia

Moszkva

Tokió

Sydney

Rio de Janeiro

Los Angeles

Ebből a történetből az derül ki, hogy Európán belül még élvezhető a kapcsolat. Azért a pingekkel sincs igazán baj, sőt szerintem kifejezetten kellemes csalódás mondjuk a 15-20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ahol inkább másodpercben lehetett mérni a pinget és nem ezredben. Mosoly, elégedettség. Örül. Azért szeretném kipróbálni t-home és upc alól is a külföldi lehetőségeket, ez az usa cucc nekem nagyon gyengének tűnik…

Fejleszteni nem szégyen, sőt szinte kötelező, mert az elvárások folyamatosan változnak. 7 évvel ezelőtt, mikor összeraktam a NAS-t otthonra akkor még az volt az elvárás, hogy 1-2/mb sec letöltés mellet kényelmesen lehessen a fileservert elérni és még más funkciókra is rávenni. Az internetelérés sebességének rohamos növekedésével viszont az ember gyorsan akadályokba ütközött. Már 50 mbit/sec mellett is néha falakba ütköztem és meg kellet választani, hogy miként töltsön le az ember és használja a NAS-t, képzeljük el mindezt most úgy, hogy már gigabitet is élvezhetünk otthon és nem csak nominálisan, hanem tényleg képes az adat 110 MB/seccel ömleni felénk ami felveti az új kérdést, van -e eléggé gyors hálózatunk hozzá és van -e elég erős és gyors gépünk, hogy ezt a brutális adatmennyiséget képesek legyünk leírni gyorsan és biztonságban? Nem véletlen, hogy a gigabites net mellé már ssd-t javasolnak, de az még mindig nagyon drága és egy-egy egység elveszítése anyagilag igazán megterhelő egy home felhasználó számára. Persze, ha lottó ötös gazdák vagyunk, akkor itt abba is hagyhatjuk az olvasást:)

Otthonra a legfontosabb, hogy olcsó, hétköznapi egységekből tudunk a rendszert összerakni, számolva azzal, hogy nincs légkodni ami egyfolytában megy és nem szeretnénk havonta csak a villanyszámlára 100k hufot rákölteni. Hiába 7 ezer forint a gigabites net, itt már nagyon sok extra költség is felmerül. Kérdés persze, hogy mire szeretnénk használni, mit szeretnénk elérni, ha már ekkora netre előfizettünk. Teljesen jogos, 20-30 fős park kiszolgálására ez is bőven elég, viszont háztartásban egyszerre 20-30 gép nagyon ritkán megy és ritkán van egyszerre online is jelen. Egy 100 mbites net is gyakorlatilag mindenre elég. Kérdés az, hogy SD vagy HD tartalmakat kívánunk e fogyasztani, megelégszünk -e a gyérebb minőséggel és kevesebb tartalommal, vagy mindenképpen a BD50-re hajtunk? Ha már tényleg lúd, akkor legyen kövér, de nézzük meg, hogy a különböző sebességeknek mik a buktatóik.

Induljunk ki abból, hogy a rendszerünk képes tárolni és megosztani a helyi hálózaton alap SMB vagy windowsshare módon a fileokat, illetve esetleg egy DLNA szervert (Serviio-t használok) is futtatunk. No és persze valami torrent kliens is fut a háttérben, mert ám így kerek az élet. A torrent eltérően a normális file letöltéstől nem egy folyamatosan íródó adathalmaz, hanem gané módon széttöredezett az egész és minden kis darabkát máshonnan tölt le a kliensünk. Az első és legfontosabb, hogy a file letöltésekor a teljes file fizikailag kiírásra kerül, tele nullával, majd később kerülnek helyükre az aktuálisan letöltött adat darabkák. Ez azért fontos nekünk, mert amikor elkezdjük letölteni a torrentet és amíg a teljes file nem kerül kiírásra tele nullával, addig a már letöltött adatmennyiség csak a RAM-ban foglal helyet (hogy pontosan mennyit foglalhat, azt mi magunk is megadhatjuk a kliensen belül, és később párhuzamosan kerül kiírásra az aktuálisan letöltött adattal. Ez így nagyon bonyolultan hangzik elsőre, de nem kell félni tőle, egyszerűen ki tudjuk számolni, hogy mennyi adatot tudunk leírni, mennyit lehet a memóriában tárolni és mennyit lehet mellette párhuzamosan letölteni és mekkora sávszélességgel és ehhez persze milyen gépre is van szükségünk.

Nemrég beszereztem egy 3ware 9650se RAID vezérlőt, ez ebayről kábelekkel már 25k ft magasságában elérhető, ami azért nem egy nagy pénz egy ilyen kártyáért szerintem. Mondhatjuk, hogy a professzionális eszközökből ez a legolcsóbb amivel dolgozhatunk. Itt már PCI-E csatoló felületünk van és SATA III kompatibilisek vagyunk és az új firmware-rel a 4TB-s winyókkal sincsen már problémája. Én 1,5/2 TB-s winyókkal hajtom meg, RAID 6 amit használok, vagyis két lemez halálozhat el a rendszerből adatvesztés nélkül. Induljunk ki ebből és nézzük, hogy mennyi RAM és milyen CPU-ra lesz szükségünk, kérdés, hogy mennyi a letöltési sebességünk. A fenti rendszer olvasási normája 250 MB/sec, magyarul egy gigabites belső hálót bőven kiszolgál. Írni szintén ezzel a sebességgel tud, ám, ha egyenesben egy torrent file-t írunk ki akkor 450 MB/sec fölé is mehet az írási sebességünk. Ez így fincsi, erre van szükségünk, de a biztonság kedvéért számoljunk csak 300 MB/sec írási sebességgel amikor a torrent file-t kiírjuk. Ne felejtsük el, hogy a raid rendszerünk teljesítménye nagyban függ a hdd-k számától is, 5-6 HDD esetén már elérhetjük ezt a teljesítményt RAID5-ben, 6-7 HDD esetén pedig RAID6-ban. Ha szeretnénk mondjuk 20 terrát magunk alá, akkor gondolkodjunk 5db+1 4 terrás winyó helyett inkább 7db+1 3 terrásban. Jelenleg árban hasonló a költség mindkét matek mellett viszont a teljesítmény a kisebb HDD-kel magasabb lesz és gyorsabb is lesz az adat visszaállítás kisebb HDD-kel. Persze aki 50 terrát szeretne, annak javaslom a 16 portos kártya verziót 4 terrás HDD-kel RAID10 vagy RAID6-ban, teljesítményben brutális lesz és tárolni is lehet.

Vegyünk alapul egy 200 mbites netet. Itt 24 MB/sec a leggyorsabb letöltésünk. Legyen a letöltendő fileunk egy 70 gigás bluray. Rövid számítás után rájövünk, hogy ez az adatmennyiség kb 50 perc alatt töltődik le. A 70 gigás filet 300 MB/sec írás mellett a gépünk kb 250 másodperc alatt fogja kiírni, eddig az ideig minden amit letöltöttünk a rambam fog pihenni. Ha a ram elfogy akkor a letöltés megáll és elkezdi párhuzamosan kiírni a RAMot a lemezre, ezzel egy gond van, hogy a rendszer elég szépen meg tudja akasztani és az egyéb szolgáltatások is akadozni kezdenek, HDD túlterhelés lesz a fő gondunk. 250 másodpercig 25MB/sec mellett 6,5 giga ramra van szükség a gépünkben. 8 giga ram mellett a torrent kliensnek nyugodtan adhatunk max 6,5 gigát, a windows alaprendszerünk nem fog többet elvenni mint másfél giga, így ezzel rendben leszünk. Mikor a ram már meg akarna telni, addigra már elkezdjük az adatokat kiírni és nincs szükségünk a rendszerünk teljes terhelésére, mert innentől kezdve már csak 20-30 MB/sec írjuk az adatokat a háttérben. A CPU terhelés egy 2 magos 2 Ghz Celeron esetében itt 50% körül van a letöltéssel és a nagy file kiírásával.

Költségeink:
20.000,- Alaplap, PCI-e foglalattal, integrált PCI-e LAN, integrált VGA és persze 4 ram slot (bővíthetőség érdekében)
15.000,- 8 GB ddr ram (2×4 Gb)
12.000,- CPU Intel Celeron 2,8 GHZ
20.000,- Táp, valami jó minőségű örök darab
30.000,- Ház, minél több winyós, ventilátoros, jól szellőző, minőségi darab.
25.000,- 3ware Raid vezérlő (9650se – 12)

132.000,- Ftnál járunk és HDD-t még nem vettünk. Tudásban én teljesítményben hasonló kész NAS-t jelenleg 200 ezer forint alatt nem nagyon találni, a komolyabb rendszerek már ennyibe kerülnek, de ezek még mindig nem professzionális darabok. A qnap hasonló teljesítményű darabja (QNAP TS-851) közel 270.000 forintba kerül HDD-k nélkül, sima mezei adatátvitelben majdnem utoléri a mi rendszerünket, egyenletes file másolással, de torrentezni hiába tud, egy 5 gigásnál nagyobb file kifekteti a történetünket.

Most ugorjunk egyet és képzeljünk el egy 500 mbites netet, minden ugyanez, hát a szomorú tény, hogy a memóriánk 100 másodperc után meg fog telni. Legalább kétszer ennyi RAM-ra van szükségünk. Ezzel a sebességgel a CPU terhelésünk a fenti konfigurációban szét lesz gyalázva, tehát eggyel erősebb egységre lesz szükségünk, mondjuk egy i3 proci már jó lesz hozzá, 16 Gb RAM. Költségeink jelen esetben 35.000 forinttal nőnek, így a gépünk értéke 167.000 forintnál jár, még mindig olcsóbb, mint egy kész megoldás és már sokkal jobbak vagyunk azoknál.

És most elérkeztünk a Mekkához, Nirvánához és még ragozhatnánk napestig, ki nem szeretne egy 70 gigás adatot 10 perc alatt a gépén tudni? Ó hát mindenki szerintem. Mi kell ide? Még erősebb CPU és kétszer ennyi RAM, magyarul i5 már nagyon ajánlott és 32 Gb RAM is gyakorlatilag minimumnak mondható. Megéri? Ki kell számolni, 50 perc vagy 20 vagy 10 perc. Ez a nagyon nagy kérdés. Még mielőtt a költségekb Pe vernénk magunkat, igen, nem kötelező erre NAS-t összerakni és az asztali gépen is elfut minden amiben mondjuk már úgyis van egy 250 Gb-s SSD, esetleg nagyobb és egy i5 vagy i7 gépünk, de azért azt mi sem gondoljuk komolyan, hogy letöltések közben játszani fogunk tudni, miközben 110 MB/seccel dől le az adat a hálózatról? Kérdés az, hogy akarunk -e dedikált gépet ami ellátja a legfelül leírt funkciókat? Egy háztartásban egy ilyen gép sok gépet tud kiszolgálni fileservernek, képekre, kisebb videókra, az esti tvnézésre is alkalmas több egységet is kiszolgálni, no persze ne akarjunk 6 db full HD filmet egyszerre nézni róla, mert azzal már gondok lesznek és elképzelhető, hogy ott már inkább a gigabites belső hálónk fog problémát okozni. Gigabitig gondolkodjunk, azokat a fenti egységek kényelmesen kiszolgálják. A költségeink további 50 ezer forinttal nőnek, elértük 200.000 forinthoz, viszont tartsuk észben, hogy a NASunk teljesítménye sokkal nagyobb, mint amennyit ennyiért boltban készen vásárolhatunk.

A lemezek méretéről nem érdemes beszélni, 2TB fölött egyenesen arányosan nő az áruk, így tényleg az a kérdés, hogy ki mekkora háttérkapacitást szeretne magának biztosítani, biztonságban. Hiszen a NASunk elsődleges funkciója az, hogy nem egy standalone harddriveon figyelnek az adataink, hanem egy redundáns, akár többszörösen redundáns rendszeren. Elárulom, nem. A belépő kategóriák még mindig softwares megoldásokat alkalmaznak ahol sokszor fogunk a belső memória vagy a CPU gyengeségébe beleütközni és egy nagy file esetén percekig, esetleg órákig fogunk ott ülni és imádkozni az adatainkért, vagy legalább nyerjük vissza a problémamentes irányítást a rendszerünk fölött. Ha nem csak 300 megás SD sorozatrészekre és 5 megás képekre akarjuk a rendszert, hanem több gigás anyagokra jó sebességgel, akkor mindenképpen el kell gondolkodni egy dedikált gép építésén.

A 70 gigás próba file persze egy véglet, mert általában azért mégiscsak SD vagy 25 gigás BD-k jönnek, esetleg agyontömörített 10-20 gigás full HD mkv-ban utazunk. De aki csak BD50-t szeretne tölteni és azt szeretné élvezni, ott nem lehet megalkuvás és várakozás. Fontos még, hogy a HDD-k árait nem veszem figyelembe, RAID5 esetén az optimális teljesítmény 5 HDD-nél kezdődik, RAID6 esetén ez 6 HDD. A kisebb kész cuccok 4 HDD-nél többet nem kezelnek és, ha nagy dolgot akarunk akkor 3-4 TB-s lemezekre lesz szükségünk ami egy szempontból hátrányos, halálozás esetén az új lemez szinkronizálása sokáig tart. Mivel tényleg most a 2-3 TB HDD a legjobb választás, szerintem induljunk ki ebből. Otthonra 8-15 teránál többre nem lesz szerintem szükségünk, már persze, ha nem akarunk egy 1000 db-s BD50 gyűjteménnyel büszkélkedni. De játsszunk el a gondolattal, szeretnénk egy BD50 gyűjteményt tartani otthon, mondjuk 14 db 4 Tb-s HDD-t akarunk venni, jelenleg ez 750.000 forintot emészt fel, a gépet is összerakva már 1 millió forintnál járunk. Ez már 48 TB kapacitás (RAID6), amin 960 bluray film fér el, 960 film a moziban két főre kb annyi, mint egy bluray film, közel 4 millió forintba kerül ennyi filmet megnézni, megvásárolni. De döntse el mindenki magában, hogy mit is szeretne pontosan:)