Nem tudom, hogy csak a gazdasági válság miatti nem utazásokra való tekintettel készült -e el az útlevelem 2 nap alatt, vagy ennyire faszányosan dolgozik az államaparátus? Lényeg, hogy szerdán kértem (14 ezer ft 10 évre?!) és pénteken már a postás hozta okosan. Az önkormányzatban a néni 2 hetet mondott, sürgősségivel lehetett volna 1 hétre garantálni. No lényeg, hogy ez jól működik, tényleg alig kellett sorban állni, bár szerintem ez köszönhető annak, hogy a visegrádi utcában végig fizetős lett a parkoló és kevesen jönnek kocsival. Cép cini új bijómetrikus útlevél, ezzel már mehetek bárhová. Macromedia az örömben, hogy az USA vízummentesség is pénzbe kerül. 14 dodót le kell szurkolni a neten a bankkártyáról a regisztráláskor. A kinyomtatott papírt, azonosítókat pedig vigyünk magunkkal. A szokásos 5 kérdés van, mint annó a vízumnál, kémkedtél -e a náci pártnak – követtél -e háborús bűnöket, van -e fertőző betegséged, akadályoztál -e már amerikai ál(l)ampolgárt gyermeke felügyeletében, munkát akarsz -e feketén vállalni az usában és végül, hogy guggoltál -e már a jégen? Értelemszerűen bármelyikre igent mondasz, az nem jelenti az azonnali kizárást, max a leszálláskor finoman hazaküldenek, hogy hát köszi, ebből nem kérünk. Persze ez a módszer csak az újlenyomatos útlevéllel működik. Kérdeztem a nénit, hogy ha nincs értékelhető újlenyomatom akkor mi van, hát akkor nem kapok útlevelet. Pedig egy fülcimpa vagy akár a makk is teljesen egyedi lenyomattal rendelkezik. No mindegy, szóval örömködés van, mert lehet megint jól utazni.

Ez már megint a bazdmeg kategória. Oké, persze kell a reklám a hazánknak, de ez már atomgáz, hogy a kivándoroltakat akarjuk hazahívni, persze, szükség lenne itt a jó munkaerőre, az ötletekre, de ahhoz sokat kellene változtatni a fejekben. Szóval a KDNP új agyszüleménye:

Ezekre én csak ezeket tudom válaszolni:
10. Ezt nem kommentálnám, mert jó is meg nem is ugye…

9. Nehéz egy ötletet a teljes lakosságra rányúzni, ha csak egy ezrelék a fizetőképes vevő, az még mindig kevés vs egy usa, francia, lengyel, német piachoz képest.

8. Oroszország, ukrajna, fehéroroszország, talán nem véletlenül…

7. Igen, meg lehet venni az ételt, italt borsos áron, mert ide kicsi piac miatt nincs közvetlen import vagy gyártás, mert nem éri meg a multiknak. Csak a szürke import létezik ami méreg drága. Magyar termékeket is lehet találni a világon bárhol, csak szintén nagyon drága lesz, mert alig van aki Kansasben reggelente zacskós kakaóra vágyik…

6. A nyelvtudás mindig jól jön, főleg, ha ennyire kevesen beszélik a magyart vs más nyelvekhez képest.

5. Ha szabadon választhatnál biztosítót a kötelezőn felül akkor plazmatévés korházba is feküdhetnél, a magánkorházak számlájának egy részét a tb fizethetné nyugodtan (a normál ellátás áráig) a fölötte lévő rész pedig zsebből vagy a saját biztosítótól jöhetne. Ugyan nincs 80 EUR egy rendelés itthon, de zsebbe azért megy a boríték….amit nem a kórház kap, hogy “plazma” tvt vegyen belőle és emelje a színvonalat…. és lenne normális elszámolás..

4. Ezzel egyetértek, de nem lehet minden nap ilyet enni…a bort nem szeretem…

3. Szépek a lányok ez oké, az igaz barátok pedig pedig a szomszéd fűje tipikus magyar mentalitást nyomják…

2. Bele is rokkan az ország a segélyekbe….

1. Ezzel is egyetértek, de olimpiát lehet nézni bárhol, és a szívedben annak érezheted magad bárhol és bármikor aminek csak akarod és bármikor felidézheted Budapest fényeit és a balatoni tűzijátékot…

Azért valjuk be, kibaszás. Reggel tegnap nulla fok volt, ma alig 4 fok mikor elindultam. Azért ilyen időben nincs kedvem motorozni. Hányok tőle, mikor ráfagyok a gépre, taknyos is reggel az idő, fujj. Na, melegszünk fel, jön a hétvége, erre bazdmeg, szakadó eső és hétfőre hópihét is rajzolt a hátécé. Pedig már tényleg kéne normálisan gurulni egy kicsit és napi használatba is venni a gépet, mert ez így már nem állapot. A bukót persze a télen nem vettem meg, de majd talán valamikor idén megveszem, csak persze kérdés, hogy mipénzleszaz? De úgy érzem most még egy darabig biztosan kimarad. Szervizelni is kéne, olaj, szűrő, meg a kötelező dolgok, a jövőhétre, ha jó időt mondanak, be is jelentkezek a szervízbe, biztos ami biztos.

Régi álmom, hogy bővebben is betekintést nyerjek a fölöttünk játszódó eseményekbe. Ehhez nincs is másra szükség, mint non-stop nézni valamelyik discoveryt, de persze tv nélkül is megnézhetjük magunknak az égboltot. Persze, ha engedi és nem ilyen fos felhős idő van. Szükségünk van egy szép csillagos égboltra, egy kb párszáz méter magas dombtetőre némi tisztással távol a város fényeitől és némi segédeszközre. A korábbi harmadosztályba sem sorolható tükrös távcsővel az eget vizsgálva sok érdekesség tárult már fel elém, hold, szaturnusz, mars, jupiter. Persze az ember mindig többet akar, így beszereztem a korábbi 110/500 as reflektor helyett egy komolyabb skywatcher 150/750es tubust. Szép nagy, súly is van, de minőség is ezerrel. Tükrös távcső lévén egy nagy henger az egész, amit az ég felé kell fordítani és lehet bele nézni okosan. Persze ne a henger tetején nézzünk bele, mert akkor csak a bamba arcunkat fogjuk látni ahogy visszatükröződik a főtükrön. Szóval oldalról kell beleskubizni és közben az állvány mechanikát okosan tekergetni, hogy a látnivaló ne másszon el, mert a kis bolygónk igen gyorsan mozog és egy erős nagyításnál szinte esélytelen elfordulni pár másodpercre, mert bizony volt-nincs játékot fogunk az objektumokkal játszani. A műszer minőségételősegíti a nagyon jó optika ami van hozzá, külön köszönet Frankynek aki a supplyt végezte és az amúgy csilliárdokat érő holmit félpénzért atpasszolta nekem:)

Még egy jó mechanikára lesz szükségem és utána már tényleg csak a csillagos ég a határ. Fényképezni ezt nem egyszerű, az asztrofotózás műfaja sajnos nem az olcsóságról és a sikert-siker hátára halmozásról szól. Türelem kell és szerencse dögivel, hogy egy jó képet elkapjunk a kiszemeltről. Azért az döbbenetes, hogy egy ilyen távcsővel a normál látható csillagokon felül mennyi minden más jön elő. Galaxysokat lehet látni, ködfoszlányokat, halmazokat és persze a bolygókat. Eddig csak a szaturnusz volt a palettán, mert persze a többi bolygó most a Nappal mozog együtt. Várjuk a jó időt és a bolygók megjelenését, hogy ámulatba ejtsenek mindenkit:)

Ez giga lol.

A fényről tudjuk, hogy mennyivel megy vákumban, hogyan tudunk fényt csiholni, tudjuk hogyan kell lelassítani és már azt is tudjuk hogyan kell megállítani, ha akár csak egy másodpercre is, de már tudjuk. A korábbi utazós posztokban normál körülmények között vizsgáltam annak a lehetőségét, hogy egy közeli rendszerbe eljussunk. Alább adott egy “nearby” csillagtérkép itt válogathatunk kedvünkre, hogy hová szeretnénk menni, de láthatjuk, hogy amúgy minden rohadt messze van. De lehet lassan a google latitude “még ennyi km a holdig” részét átírhatjuk “még ennyi fényév az andromédáig”.

Talán a legegyszerűbb módszer a teret meggörbítve utazni. Hogyan lehet a teret meggörbíteni? Sokszor hallani, hogy a fény sem tud a feketelyukak vonzásától elszabadulni és a feketelyukak elgörbítik a fényt. Ez hibás, mert a fény nem görbül el, hanem a téridő görbül. A fény a saját téridejében egyenesen megy. Lényegében, mint amikor a főútvonalon haladunk egyenesen előre. És ha a főútvonal kanyarodik, akkor a külső szemlélő azt látja, hogy elkanyarodik az autó az úton. Mi pedig “egyenesen” megyünk a főútvonalon. Tulajdonképpen a fénnyel is ez történik, megy előre töretlenül, de a megváltozott téridő miatt, mi úgy látjuk, hogy elgörbül, eltér és közelít az objektum felé. A tér görbülhet, ezt tudjuk, látjuk és halljuk is. A folyamatos háttérzaj amit kapunk az a nyilas csillagképből jön, ott pedig a Tejút közepe van. Látni rendes optikával nem lehet, de hallani és nem látható hullámhosszon vizsgálni csodálatosan lehet az objektumot. Már több, mint tíz éve annak, hogy bebizonyították, hogy a galaxisunk közepén egy megtermett feketelyuk figyel. Az objektumot körbeeső csillagok sebessége brutális, van amelyik eléri a 16 millió km / h-s sebességet. Tehát a feketelyukak igen is léteznek. Vizsgálatuk azomban nem egyszerű, Hawking sugárzást még nem érzékeltük, és az eseményhorizontot sem sikerült megfigyelni hogy Susskindnak igaza van -e a húr elmélettel kapcsolatban. Amit nagyjából tudhatunk, hogy az eseményhorizonton áteső tárgy menthetetlenül megsemmisül a hatalmas gravitációs erő miatt. A téridő torzulása miatt az eseményhorizonton áteső akármit megfagyni látjuk, érintetlennek tűnik. Valójában már régen megsemmisült. A húr elmélet itt a hologram effektussal magyarázza tovább a rezgések alapján előkerülő újabb kivetüléseket láthatjuk az eseményhorizonton. Ami az él-nem él paradoxont oldja meg, azt tudjuk, hogy nem él az illető, ha egy emberről volt szó persze.

Az Einstein-Rosen féreglyuk vagy Podolszkij paradoxon azt bizonyítja, hogy féreglyukat márpedig lehet létrehozni. A féreglyuk két vége és maga a féreglyuk is módosítja a téridőt. Ugyanúgy kell beszélnünk eseményhorizontról és szingularitásról. A nagy kérdés az, hogy a téridő ilyen esetben hogyan torzul, egységnyi térfogat egységnyi térfogat marad -e, vagy pedig összenyomódik? Ha bármilyen torzulás lép fel, azt valószínűleg az ember nem élné túl. A fény az biztosan átmenne vagy bármilyen más tiszta energia egy féreglyukon. Rádió hullám, fény, lézer és lehetne még ragozni. Tehát még ez a technika is várat magára, a Csillagkapu rajongók legnagyobb bánatára:)

Korábbi postomban azt fejtegettem, hogy mennyi ideig tartana eljutni a legközelebbi csillagrendszerig az utazóknak és a földön lévők szemszögéből vizsgálva a helyzetet. Most megpróbálom megszámolni, hogy hány “liter benzinre” van szükségünk, hogy az utat kivitelezzük. Az utazás legfontosabb adatai a következők: gyorsulás 9,81 m/s^2 vagyis 1g, a távolság a gyorsuláson és a lassuláson darabonként 3 710 milliárd km. Ebből már tudunk számolni, csak azt kell meghatároznunk, hogy mekkora az űrhajónk, amit szeretnénk mozgatni. Mivel antianyaggal, vagy fúziós reaktorral szeretnénk szerelni a csillagközi gépünket, ezért legyen elég egy 1000 tonnás űrhajó amit az űrből indítunk. Egyelőre üzemanyag súly nélkül számoljuk ki, hogy tényleg mekkora energiát igényel egy ilyen út. Az alapképletből induljunk ki, E = m x c^2 vagyis energia egyelő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával. Ezt alakítsuk át, hogy mi is tudjuk használni. Newton második törvényét felhasználva (F = m x a) megkapjuk, hogy mekkora erőre van szükségünk. A munkához (ami büdös) pedig tudjuk hogy az erő és a távolság szorzatára van szükségünk. Tehát az energia a súly, távolság és a gyorsulás szorzata. Ezt Jouleban, Wattban tudjuk kifejezni. Tehát kell a kilogramm a méter és a másodperc. Ez mind rendelkezésünkre áll. 10^6 Kg a súly, 3,71 x 10^15 m a távolság és 9,81 s a másodpercünk az odaútra. Ez 3,64 * 10^22 J vagy W energiát igényel. Pont ma néztem, hogy egy köbméter gáz 34MJ energiát hozott nekünk januárban, ami azt jelentené, hogy 1,07 x 10^18 köbméter gázra lenne szükségünk, hogy ezt az energiát előállítsuk. Ez kibaszott sok. Hasadó anyagból ennyi energiát előállítani ~ 1 MeV / atommal. 10^6 (M) x 10^-19  (eV) / 10^-27 (U) = 10^14 J / kg energiát nyerünk. A mi energia igényünk ennél (2x) 3,64 x 10^8-szor több, vagyis 364 ezer tonna hasadóanyagot kell hogy magunkkal vigyünk a gyorsulásra és ugyanennyit a lassulásra. Az öröm, hogy fúziós anyagból csak 17 szer kell kevesebb, tehát az gyorsulás-lassulásra szánt mennyiség csak cca 43 ezer tonna. Triciumban és deutérimban mérve, mint a legideálisabb fúziós egyveleg. Tegyük fel, hogy a kapott He4 elhagyja az űrhajót menetközben és ennyivel is könnyebbek leszünk. A szám amit keresünk, mekkora tényleges induló mennyiség kell, hogy felgyorsuljunk a fénysebesség 90%-ig, majd lelassuljunk úgy, hogy nem marad üzemanyagunk. A fenti adatokkal ilyen szám nincs, az egyenletnek nincs megoldása. Megoldása az egyenletrendszerünknek ott lesz, ha a gyorsulást 0,2 g körül maximalizáljuk. Ekkor jön elő az, hogy az adott üzemanyagunk mennyiségénél pár százalékkal több lehet a teljes súlya az űrhajónknak. 1 g-s gyorsulásnál kb mindig 4-5 ször annyi súlyú fúziós üzemanyagra van szükségünk, mint amit valójában tudunk mozgatni. Így ez sem lehet megoldás. 1kg antianyag találkozása 1kg anyaggal 1,8 x 10^17 energiát szabadít fel, ez folyamatos fogyással kb 100-100 tonna antianyagot és anyagot jelentene. Ez már nem hangzik rosszul, sőt. Egyetlen egy gond van, a cern percenként 10^7 protont tud előállítani, ami azt jelenti, hogy egy gramm antihidrogénhez kellene cirka 114 milliárd év. A Nasa 1999-ben 1×10^18 USD-re tette egy gramm előállítását. Mivel nálunk pont ma jelentettek be új költségvetési irányzatot, erre biztosan nem fogunk költeni. Ezzel még odébb vagyunk…. nem kicsit…

Megjött a várva várt kilneces pakk a kínai barátoktól. A 60 smd ledes “meleg” izzó. Melegnek azért annyira nem mondható, mert azért a teljes fénykibocsátási spektrumot vizsgálva több benne a zöld mint a sárga vagy a piros. De ez van, cca 3250K ami már sárgább, mint a Nap fény, de mennyi a fényereje? Persze 10 centiről lemérve 300 lux környékét kapunk, a rendes halogén pedig 10000 környékén nyomat. Egy méter távolról a halogén már csak 160 lux körül nyomat, a led megmarad 120 lux alatt valamivel. De ránézésre a 4,25 wattot zabáló 60 smd-s cucc tényleg tud annyit, mint egy 50 wattos halogén izzó. 5 usa dollárért és 99 usa dollár centért. Vagyis kb 1200 magyar forintot tesz ki darabja. Ugye már áttárgyaltuk korábban, hogy 50 Wh * 2 h/nap * 365 nap * 50ft/kWh az 1825 ft. Tehát egy év alatt begyün az ára, okosan. Lényeg, hogy a halogén izzó nagyon egypont felé fókuszálja a fényt és tényleg spot érzésünk van, ezzel szemben ez a led ez tényleg terít rendesen, így érthető a kicsit szórt, gyengébb fényereje, ami ennél a 60 ledesnél már elenyésző a halogénhoz képest. Még mindig a dimmelés a nagy kérdés, de szerintem lednél ezt el lehet felejteni. Azért a motorra fényszórónak nem fogom megépíteni:)