Legalábbis futótűzként terjed a hír, egyet fizet kettőt kap akció van a mekiben. Délben azt hiszem roham fogja elérni a mekiket. Indexen van egy cikk az első meki nyitásáról. 1988-ban nyílt a meki és 46 Ft volt egy bigmac. Jól esne most egy röpke húsz évet (kimondani is szar) visszarepülni az időbe és retkesre kajálni magam, de nem csak kajálni, hanem bármit is venni akkor. Persze nem autót és számítástechnikai eszközöket, hanem ingatlant. Az ötlet jó, aki tud időben utazni, kérem jelentkezzen, hajlandó vagyok befektetni ilyen módon.

Közeleg a 4 napos hosszú pihi, csak előtte még hózárás van és őrültek háza… valahogy túl kell élni, a felgyülemlett agressziót majd otthon levezetem a COD4-gyel, mert bizony GTA4 még nincs PC-re…

Szóval igen, megjelent a GTA4, több gamer oldal is maximálisra értékelte, egyelőre sajnos csak PS3 és xbox360-ra érhető el. Reménykedünk, hogy hamarosan PC-re is megjeleni, legalábbis én nagyon szeretném, mert a becsült 75-80 óra tiszta játékmenet nagyon jól hangzik, a másik 50 órát pedig a városban vezetés közben rádiót hallgatva is el lehet tölteni! Nem tudok igazából mit mondani, a képek önmagukért beszélnek! És még, ha online lehet tolni több játékossal akár klánokba rendeződve, na az lenne az über, igazi maffia city

A játékban lehet hamburgert enni, illetve, ha jól látom kell enni, hogy gyógyuljunk. Azért az mekkora feeling lenne, csávót leütüm a kocsija mellett, ellopom az autót, majd beállok a drive thru mekibe, ráfogom a sotit a kiszolgálóra és adják a kaját;-]

Rövid volt a hétvége. Végülis filmnézés sem volt, de az autó mosás is elmaradt, viszont dögivel van otthon kaja. Tegnap még este szívtam egy sort az apache2-vel, meg a phpvel, dehát ez van. Most már magabiztosan tudom használni, úgy ahogy kell Persze Saimonsais megint okosított, hogy ő nem másfél napot játszott a dologgal, hanem tíz percet, ekkor elmagyaráztam neki, hogy hát kérem, meddig is nem ment az ő saimonsais.com -ja? na erről van szó:P hetekig?

De nyugodt voltam és nem húztam fel magam, mert COD4-ben most pisztollyal nyomulok veterán módban. Persze van, hogy néha előkapjuk a további céleszközöket, de a pisztoly kimondottan fincsi. Egyelőre szopok mint a torkosborz valahol Oroszországban egy üvegházban….

Tegnap végre rávettem magam erre a box.net okosságra, tessék megtekinteni, alapban ad egy giga tárhelyet és kezeli a képet, mp3-t és patent galériákat lehet vele csinálni. Tulajdonképpen egy online bárhonnan elérhető adattár. Most már csak azt kell elérni, hogy mindig legyen netünk, de az új trendi havi párezres forgalomkorlátos mobil elérés még szerintem nagyon drága.

Reggel viszont nem volt forgalom, vagyis csak alig. 7-re sikerült beérni, 6:35ös indulással. Persze az M3 eleje már zsufi volt, de ezt az elmúlt 2 hónapban meg lehetett már szokni.

Most kaptam, csak egy link. Ez már nagyon fáj, már csak a tarifát kellene feltölteni, akár rögtön egy szövetkezetet is létrehozhatnának. De most tényleg, miért kell ezt?

Teljesen kész vagyok. Asszony és a húgicák már pénteken elkezdték készíteni a kaját vasárnapra. Kb 10kg pelmenyi készült el. Anyósom alig több mint 80 db piroskit készített. Eddig csak tojásos rizsest ettem, 6 db után már kész vagyok, de még van husis és pelmenyit is kell még enni. Közeleg a robbanás pont.

Öröm viszont, hogy anyóséknál megint van net, így Egerből sem vagyok offline. Este megtekintjük elvtársias környezetben az Éjszakai Őrség c. filmet. Állítólag a kisebb sógornőm hamarosan megmaszíroz, ha már hivatalosan is masszőr a szakmája. A computert még valahogy ki kell hergelni a tvre, mert egy 17-s CRT előtt elég gáz hárman tespedni.

Holnap kéne autót takarítani és a céges leveleket elolvasni… Saimonsais koma ahogy látom a régi blog bejegyzésit kirakta, happy lennék, ha 2001-s cuccaim meglennének, de sajnos nincsenek, így járás.

A túra. Igen. Csernobilba. Régóta foglalkoztatott már Csernobil. Nem igazán az össznépi ‘ezé döglik meg mostanság mindenki’ dolog miatt, hanem mert, hogy a gyíkrákba sikerült ezt ennyire elbaltázni. Nem vagyok atomfizikus, így sokmindent még mai napig nem értek, hogy mi-mivel-mit-csinál, habár mindig szerettem a műszaki dolgokat. Egy 4 ütemű motort össze tudok rakni, egy atomerőművel biztos nem boldogulnék. Szóval első körben ez érdekelt, hogy milyen a felépítés, persze nem elméleti szinten, hanem úgy gyakorlatiasan – mi is történik. A túra gondolata viszont ott kezdődött el, hogy S.T.A.L.K.E.R... meg még a COD4-ben Pripjatyban is kell akciózni, tudjátok, kihalt -szellem- város ahonnan kitelepíettek cca 49.000 embert. Sajnos vagyok annyira morbid, hogy most az érdeklődésem ilyen irányba volt képes fordulni.

Amit tudni kell, hogy a Zónába csak engedéllyel lehet belépni. Csak ukrán rendszámos kocsi léphet be és csak vezetővel lehet bemenni. Utakat szerveznek Kijevből, vagy a Zóna határától. Gugli a barátod. Pár száz Csernobillal foglalkozó weboldal és külföldi cikkek alapján úgy néz ki a dolog, hogy komoly veszélynek nincs már kitéve az ember. A sugárzás a Szarkofágtól a legerősebb, ami kb. 3x adagot jelent a normálnál. Meg kell jegyezni, hogy pl nyugat Kínában vagy Brazíliában a normál háttérsugárzás a normálnál kb 2x akkora, még egy transzatlanti utasszállítón a normál dózis akár 9-10 szeresét is megkapjuk.

Pripjatyban a sugárzás alacsony, már ami a városi részeket illeti. A moha, fák, pucér fémek még mindig sugároznak, ezért a betonról lelépni, tárgyakat fogdosni tilos. Természetesen a 15 emeletes épület tetejére fel lehet menni és körbe lehet nézni, egészen az erőműig ellátni és balra nézve az óriáskerék is kimagaslik a fák közül. A roncstemetőbe természetesen nem lehet menni a brutális sugárzás miatt. A túra alatt a sugárzó részeket elkerülik az emberek, egyetlen egy veszély van, mégpediglen kéremszépen a mikronnál kisebb forró részecskék, ezek repkedhetnek a levegőben és benyelhetjük őket. Ruhánkra, vagy bőrünkre esve semmi bajunk nem lehet, lenyelve viszont állítólag 0,0000009%-kal növekszik a bél/tüdő rák esélye.

Ez a túra lehet kicsit morbid és veszélyes, de a történelem része. Az egyik legszörnyűbb katasztrófa ami történt, de megnézni saját szemmel és átérezni kis részét a történelemnek szerintem belefér. Nomeg a cézium sugárzó izotópja még 40 ezer évig fog rendesen sugározni, szóval, ha addig nem megyünk, akkor sosem fogunk. A házak falai pedig nem fognak örökké állni, már 21 éve nem tatarozták őket. A témát aktívan kutatjuk, folyt köv további részletekkel.

A 10 éves kisfiú az édesapjával sétál. Egyszer csak egy piros lámpás ház
elé érnek, ahol erősen kifestett lányokat látnak.
A gyerek megkérdezi:
– Apu! Milyen ház ez?
Az apa nem tudja hirtelen, mit mondjon, nem akar hazudni, mire nagy nehezen kitalál valamit:
– Ez egy kupleráj. Tudod, itt hölgyek nyújtanak örömöt férfiaknak pénzért.
A kisfiú tudomásul veszi. Hazamennek,de a fiút nagyon furdalja a
kíváncsiság, hogy milyen örömöt kaphat. Összeszedi minden zsebpénzét, elmegy a kuplerájba.
Ott a madam elé kiteszi az összes zsebpénzét, és azt mondja:
– Örömöt szeretnék!
A madam ránéz, hát gondolja, azért mégsem kellene a kisfiút még beavatni,hát süt neki palacsintát.
Miután végzett a kisfiú, hazamegy. Otthon kérdezi az apja:
– Hol voltál, kisfiam?
– A kuplerájban voltam.
Az apának hatalmasra nyílnak a szemei:
– És milyen volt?
– Hát, kilencet bírtam, a tizediket már csak széthajtottam és kinyaltam…..!!

Reggel 4:50 – ébreszt a mobil, valami fürdés féle után Saimonsaiszel sikerül elindulni kb 5:20kor. Találkozunk még pár cimborával a FordFocus klubból, majd irány a szolnoki Cora parkoló. Nyitás 8:00kor, megtámadjuk az energiaitalos pultot. Az egész héten tartó napi pár órás alvás már látszik az emberen – tíz éve még a 72 óra alvás nélkül is röhögve volt meg – így némi bomba készhezvétel után sikerült felébredni.

Megérkezve a helikopterbázisra egy régi Ikarusz buszra tereltek minket, onnan pedig bementünk a bázisra, majd pedig bevezényeltek minket egy előadó terembe. Itt megtudtuk, hogy mivel foglalkozik a bázis. Lényegében – mivel béke idő van – gyakorlatozás és speciális mentésekben vesznek részt, 24 órás készültségben 2 csapatszálító Mi-17-s helikopterrel. A Mi-24-s helikopter is használatban van, ezzel gyakorlatozás zajlik, persze mást nem tudnak vele csinálni, unalomból sem lehet a 12,7mm-s vagy éppen a bivajbaszó 30mm-s golyószórót cibálni. A bázison van meterológiai állomás, itt ledöbbentem, szedett vedett PC-k, régi DTK-k és egy frissebb HP gép volt, CRT monitorokkal és pár TFT-vel, Windows oprendszerrel és valami saját sw-vel. Őszintén? Valami komolyabbra számítottam.

A reptéren persze megnézhettük a csapatszállítót és a gyilkos Mi-24-t. Ez volt igazán a lényeg, brutális monstrumok, 20-25 éves darabok, de tökéletes állapotban. A Mi-24 gázturbinája egyenként 2250 LE, ebből kettő van neki, finom használat mellett percenként 35 liter kerozint zabál meg. Nem kívánom felsorolni, hogy milyen rakéták szerelhetőek fel és miket bír pontosan a helikopter, google segít ebben bárkinek.

A gépek persze amikbe bemászhattunk már leszerelt darabok voltak. Kívülről elég szűk kis kabinnak tűnt a pilóta fülke, de bemászva és leülve már kényelmesen el lehetett férni. Kicsit jó érzés volt látni mindent ciril betűvel, a főbb gombokat rögtön meg lehetett találni, mint pl a bombák és fegyverek kibiztosítása és a tűzgombok. Gondolnánk, hogy az orosz technika mennyire szegényes lehet, és hogyan állna meg egy ilyen gép egy Apache-csal szemben, de rögtön rá kellett jönni, hogy ezek a jószágok nagyon komoly gépezetek voltak és még most is azok. A golyószóró kezelésére kialakított célzó rendszer és a rakétakilövő és célzórendszer finomsága lenyűgöző és iszonyatosan egyszerű, nincs túlbonyolítva. A rakéta rendszerbe az ember belepillant, megnézi magának a célt, kilövi a rakétát és a folyamatosan célratartja a célzót, a rakéta pedig a radar segítségével célba talál. Semmilyen számítógépes vagy GPS vagy célmegfestéses módszer nélkül egyszerűen kezelve lehetett a távolból osztani. A normál nem irányított rakéták kilövésénél pedig a gravitáció és a célzó segítségével lehetett célbajuttatni az ajándékcsomagokat. Ilyen gépeket használtak Afganisztánban és láthattunk a Ramboban is, persze Sly minden gond nélkül futkározott a percenként 600 lőszert lőni képes forgócsöves 12,7-mm-s golyószóró elől, amivel szerintem párszáz méterre elég konkrétan lehet osztani (szó szerint) az ellent.

A napot pedig a múzeumban zártuk, ahol régebbi gépcsodákat tekinhettünk meg. Egy IL-18-s Malév gép is ki volt állítva. Az utastér a mai gépekhez képest brutálisan tágas. A folyosó több mint egy méter széles! Az ülések előtt van legalább 80 centi hely! Továbbá találtunk egy Gatling rendszerű (forgócsöves), !!!30!!! mm-s golyószórót is (MiG-29).

Lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat és nagyon színvonalas volt az előadás és az összes program!

A kaja pedig kiváló volt! Köszönet a szép napért.

Saimonsais jóvoltából a saját képek itt. A további képeket pedig itt találjátok meg.

Két órás konkrét szívás után sikerült az apache2-php5-mysql5.0 kombinációt felhergelni (a félig működő apache 1.3-php4-mysql combo helyett), hogy a blogocskám végre elinduljon. Első blogom 2001-ben indult, ekkor 3 hónap aktivitás után egy szerver újratelepítés miatt elveszett a motor és a design. Az elmúlt 7 évben még 4 másik weboldal/motor készült el, de feltölteni erőm már nem volt. Most így inkább maradtam az egyszerű blognál, amit majd megpróbálok naponta akár többször is frissíteni.

A főöldalról (http://www.andrewboy.com) hamarosan elérhető lesz a blog közvetlenül.

Társblogger geek arc Saimonsais (aki éppen itt fröcsköli össze magát mert a telefonját lehet tudja szinkronizálni a frissen felpakolt horddal és pont ikariamot játszik…) weboldala elérhető a http://blog.saimonsais.com alatt….