Szóval nemrég a Budapesti úton autókáztunk mikor egy furcsa jelenségre lettem figyelmes még a Rákóczi út előtt. Hát kéremszépen egy brutális nagy játszótér és egy kilátó. A kilátót az ablakunkból otthonról hiába néztem, kerestem, nem látszik mert a fák takarják, pedig Pest egyik legmagasabb pontjára épült és a legfelső szint onnan még legalább 6 szinttel magasabban van. A roof-deckről szép kilátás nyílik mindenfelé és nagyon messzire ellátni. A budai hegyek mellett a pilis, gödöllői dombság és még az épülő Mol torony is tök jól látszik. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni a kilátót és persze a környező parkot, játszóteret. 3 hatalmas csúszda, csak legyen erő mindig visszagyalogolni, hogy újra lecsússzon a kölök, aztán hinta,  kötélpálya, tehát van minden ami a gyerekeknek jó. Szülők addig tudnak kávézni egy jó kilátással megáldott teraszon. Szóval nagyon messzire nem kell menni, hogy pár órára a család elfoglalja magát és még gyalog sincs messze, rollerel aztán meg tényleg seperc alatt oda lehet érni. Aki kocsival akar érkezni, parkoló van, de az alsó részen több autó elfér, a fenti részen eléggé limitált a lehetőség. Érdmes  ellátogatni!

Pazar idő volt a hétvégén, így roller túra volt a naplás tó körül miután tegnap voltunk Gödöllőn is az arborétumban. Szancsika már nagyon ügyesen tud rollerezni, Andriska is egyre nyugodtabb és már nem akar minden percben valami trükköt bemutatni 30km/h-nál. Az út száraz volt, az idő napos, fújtunk a gumikba és útnak eredtünk. Andris rollerében közel 3000km van, korábban nem nagyon merült az akku egy ilyen 20km-s túrán. Nekem normálisan lezabálta a felét, szancsinak a harmada-fele tűnt el, viszont Andrisnál is a fele ment el. Korábban arányaiban mindig több maradt az Andris rollerében, mint az enyémben, biztos hogy az akku kezd lassan majd pusztulni, persze az is benne van, hogy már nem 35 kiló, hanem 40 kiló teljes felszerelésben. Éljen a szép idő és a kirándulás!

Szóval az úgy volt, hogy gondoltunk egyet, hogy menjünk el rollerezni messzebbre a szokásosnál. Szép nagy kört mentünk, Liget, Hősök tere, Andrássy út, Károly körút, Rákóczi út, Keleti és utána Örs felé vettük az irányt. Egy fél zuhé már majdnem elkapott minket a Népstadionnál, de szerencsére csak pár csepp volt, megúsztuk. Örömmel láttuk, hogy a Pillangó utcánál már esett az eső, így egyre boldogabbak voltunk. Az IKEA után a Füredi útnál viszont az első háznál a kapualjba be kellett állnunk, mert nagyon konkrétan ömleni kezdett az eső, vártunk, vártunk. Jön ki egy helyi lakos egy bőrönddel a kezében, cipeli kifelé és lerakja egy fa mellé. Lomtalanítás volt a környéken, mert a parkoló után hatalmas szemét halom ameddig a szem ellát és már túrták is a túrni valót egész rendesen. Jön vissza az úr, majd közli, hogy egy orsós Tesla van a bőröndben, szalagokkal, hangszóróval. Na rohantam le érte, nehogy beázzon a bőrönd, felhoztam a kapualjba és kibontottuk, egész jól nézett ki, minimális kopás, repedés stb, tehát tényleg vigyáztak rá és volt hozzá 2 hangfal és egy valagnyi szalag. Hívom asszonyt, khm, szakad az eső, Füredi út, gyere értünk és pakolj ki a csomagtartóból, mert a rollerek…

Kisvártatva megérkezik asszony a bocimobillal, elkezdem a két rollert bepakolni, majd hozom a bőröndöt is. Ekkor már, ahogy ‘Tis szokott fogalmazni, hangosan forogtak a szemei és tiltakozni kezdett, hogy azt a régi retkes és koszos bőröndöt be nem rakom a kocsiba. Megfogadtam, hogy ki fogom pucolni a csomagtartót, de szerencsére tiszta maradt még a rollerek után is. Hazaérve kibontottuk, összeraktuk és hallgattuk egy picit a 60as, 70es évek slágereit. Kellene hozzá egy tuschel csatlakozó, hogy a hifire tudjam kötni, azért az érezhető, hogy brutálisan kontaktosak hangfalak csatijai, most lehet, hogy az erősítő vagy a fej is meg van punnyadva, de az egyik oldal nagyon gyengén szól még monósítva is. Mivel egy ilyen működő készüléket 5-10e ftért lehet kapni ezért a felújításba sok erőt és pénzt nem fogunk pazarolni. Eralkjuk és majd, ha nagyon unatkozunk akkor próbálkozunk vele. Az utasítás egyelőre még úgy szol: “azt a förmedvényt ide be nem hozod, soha!”. Szal majd meglátjuk:)

Nyaralás nagy erőkkel ON. Munka elvégezve, irány a Balaton a család után. A gyerekeknek el lett hintve, hogy megyünk vizibiciklizni egy nagyobb strandra és viselkedjenek jól, mert mikor apa megérkezik már indulunk is. Ugyan furcsálták, hogy kevés cuccot vittünk, sőt konkrétan ott hagytuk a felszerelés egy jelentős részét amit a strandolásnál használni szoktunk, de várták a nagy csobbanást. Ehelyett megérkeztünk egy szép füves repülőtérre Balatonkeresztúr mellé. Ekkor már gondolták, hogy mi fog történni, repülőn ültek már, igaz nagy gépen, de Szancsi talán nem is emlékszik rá. Nagy izgalommal rohanták meg a gépet és a tankolás alatt hűsöltek a szárny alatt:) A tankolást követően megkaptuk az egyszerű oktatást, ki és be szállásnál ne lépjünk oda ahová rá van írva, hogy ne lépj rá, aztán utána nyugodtan tessék ülni. Kis géphez képest alacsonyan eléggé rendben volt minden, semmi komolyabb zötykölődés, a repülési magasság 500-600 méter környékén volt 160km/h-val, ez még élvezhető, mivel az ember sok részletet szépen lát, nincs értelme magasabbra menni. Fent azért már a széllökéseket a hegyek fölött lehetett érezni, de mivel nagyon szép időnk volt semmi komoly nem volt. Féltem, hogy melegünk lesz a gépben, de kellemes volt az idő, szerintem 25 foknál több a gépben nem volt. Az egy órás túrán a nyugati medencét szépen körbe jártuk, se pára, se köd, se semmi, tényleg pazar látványban volt részünk. Azt kell mondanom, hogy jobb volt az élmény mint vártam bár a gyerekek részéről nagyon vegyes volt, Andris nagyon élvezte és kezdte felismerni a helyeket addig Szancsi inkább félt és a végén már nem érezte jól magát, de azért a látvány neki is tetszett. Most ott tartunk, hogy nézni kellene helikopterezést is, főleg olyat, ahol ugranak is mert az 4000 méterig felmegy és utána szépen negyed óra alatt ereszkedik vissza amibe belefér egy szép szájtátás. Mindenesetre ez a látvány nem olyan, mint a fonyódi kilátó ahol már múlt évben is voltunk:)

Fiam kapott szülinapjára egy xiaomi m365 pro-t és legnagyobb megelégedésére nap mint nap hajtja, ezzel jár már suliba, gyűlnek a kilométerek, radírozódnak a gumik (ugye én cserélem, tehát az én idegeim is őrlődnek), egy szó mint száz, élvezi. Már bennem volt mikor a rollert vettük neki, hogy majd nekem is kell, de nekem egy nagyobb darab kellene. Alatta még a tuninggal is vígan elmegy 45 km-t a roller, felnőtt alatt 20-25, esetleg 30km a max amit tud a verda, így hogy pariban legyek nekem egy komolyabb darabb kellene. Márkában maradtunk a xiaominál, vagyis ninebot amit a xiaomi korábban már felvásárolt. A megoldások hasonlóak és így a választás a max G30-ra esett. Itt 65 km hatótávot ígérnek felnőtt alá, na ez a gyakorlatban konkrétan 40km amit alattam elment, így bőven pariban vagyok a sráccal, tudunk menni bárhová. Itt viszont nincs hackelés, vagy van, de iszonyat bonyolult, így nem is próbálkoztam vele, egy serial szám átírással elméletileg fel lehet tornászni 30km/h-ra a végét ami frissen töltött akkuval még pár percig megy is, de utána szépen csorgunk vissza 25km/h-ig és az utolsó ötödben már a 20km/h-nak is örülni kell tudni.

Az első utunk a városligetbe vezetett és azt kell mondjam pazar a verda. Nagy darab, magasabb a kormány, nagyobbak a kerekek, ballonosabbak. Sokkal kényelmesebb, kevésbé pattogós az egész roller, robosztusságot, magabiztosságot sugall a gépezet. Vezetni tényleg könnyű és a fék az bámulatos, elől egy ordenáré nagy dobfék van, nagyon jól adagolható, bár a legvége kicsit mintha elnyúlna, de nem csúszik meg, mondjuk súly is van rajta, ha én állok rá, szóval jó a fék, nekem tetszik, tempomat is hibátlanul megy. Hátsókerék hajtás, kipörgés, megpörgés nincs, mivel a hátsó kerék elektromos fékezéssel megy így valami ABS féleség talán van rajta, optimális időben nem fog kelleni, de lehet egy picit nedvesebb és hidegebb időben jól jöhet, hogy ne faroljon ki a hátulja. Azért ezek a 10 colos gumik nagyon jók, teljesen más a mintázat és anyagra is komolyabbnak tűnik. Talán azért mert nincs belső. Igen, itt belső nincs, csak egy külső van és abban is defekt esetén önjavító turha van a kerékben. Ez egy jó hír, remélem sosem kell megtudnom, hogy milyen mikor defektem van de befoltozza magát. A gond ugyanis az, hogy ha nincs nyomás a kerékben akkor deformálódik és rosszul kopik, mivel ezeknek nincs olyan komoly fémszálazása mint egy autós radiál guminak így semmilyen tartásuk nincs, magyarul rögtön rosszul fog kopni és már pár km is elég, hogy legyaluljuk a még jó mintát. Autónál csak száz km-k alatt jön elő és több ezer km kell a helytelen kopáshoz.

Szóval boldog vagyok és hatalmas öröm. Már látom, hogy asszony és a leányka is szeretne majd egyet, de még nincs meg a témában a magabiztosság. Egyelőre Andris viszi Szancsikát a saját vagy az én rolleremmel a kertben ide-oda. Na de majd most lent Balatonon pár hétig nagyon jó lesz, várós nagyon:)

Mikor nyaralnak a kockák:)

Mindig is szerettem volna valami egyszerűbb, de gyors járművet. A motor nagyon jó, viszont gyakorlatilag rövid távra teljesen értelmetlen használni a dolgos napokhoz pedig túl kevés, kirándulni a környékre teljes családdal esélytelen. Na a lényeg, hogy a gyerek megkapta szülinapjára még januárban a rollert. Aliról, legyen boltból rendelve, 3 nap alatt hozta a DPD. Az összeszerelés, első töltés teljesen rendben lement, hasít vele a gyerek ahogy kell. Természetesen felmerül a kérdés, hogy ki lehet -e többet hozni a rollerből? Az akku kapacitása adott, a motor adott, valószínű, hogy túl van tervezve minden, illetve kisebb súllyal jó eséllyel meghibásodás nélkül lehet túlhajtva használni. A gyerek alatt 40 km-t probléma nélkül elmegy a roller, persze 35kg az nem 80 vagy 100, így a napi iskolába járáshoz bőven ideális.

A rollert lehet firmware updatelni, gyárilag a saját Xiaomi appjában van erre lehetőség, ha jön hozzá frissítés. A programban be tudjuk állítani a tempomatot és az állandó hátsó lámpa világítást (fékezés esetén villogni fog). A tuningoláshoz elég egy androidos telefon és az m365 flasher nevű app beszerzése. Weboldalak sokasága foglalkozik custom firmwarekkel. Mindenhol van egy maximális beállítási ajánlás, elmondható, hogy kb. 30 km/h a biztonságos (elektronikai szempontból) maximális sebesség. Be tudjuk továbbá állítani, hogy milyen sebességtől induljon meg a roller, milyen áramerősség tomboljon gyorsításkor, stb. Nyilván mindent ésszel érdemes beállítani, mert a vezérlést seperc zéróra lehet égetni. Ide tartozik továbbá, hogy a megnövekedett teljesítmény a gumikat is gyilkolja, a hátsó a fékezés miatt, a kisebb súly végett farolás a vége majdnem minden nagyobb fékezésnek és az indulásnál a kisebb súly miatt a kerék kipörög, így kb 50 km után már lehet is elől és hátul is külsőt cserélni.

Az első 500 km tapasztalata azt mutatja, hogy a farolás és kipörgetés darálja a kereket, azonban, ha normálisan használjuk akkor is oda kell figyelni a nyomásra, alacsony nyomás esetén a belső és a külső közt surlódás lép fel és a belső gumi kopni kezd és valahol a levegő szokni fog. A surlódást lehet csökkenteni hintőporral, wd40-gyel, de ezek is csak ideig óráig fognak segíteni a belső gumin. A takonnyal való felfújás még egy lehetőség, de belső nélküli gumit is varázsolhatunk a kerékre, lényeg, hogy a szelep körül tömítenünk kell. Persze ezek a megoldások a normál használat mellett számítanak valamit. A keréknyomásra tényleg oda kell figyelni, mert brutálisan tud rosszul kopni a gumi és slickre tudjuk darálni a közepét elég gyorsan.

A rollerhez nagyon sok kiegészítőt lehet kapni, hátsó sárvédő merevítőt amit mindenképpen javaslok. A hátsó sárvédő rezeg, remeg, egy idő után elreped, letörik és viszi magával a féklámpa vezetékét is ami, ha tőből kiszakad akkor csak az alsó véde levételével forrasztással orvosolható. A hátsó gumi felhejezésére javaslok kábelkötelegőket amikkel a gumit össze lehet nyomni és be lehet szorítani az egyik oldalon így a másik oldalon probléma nélkül a perem alá csúszik a gumi. 2-3 felfújást követően a külső a helyére fog kerülni, ebben segít még a hintőpor vagy a WD40. Az első kerék már szívás, csak egy oldalról tudjuk felrakni a gumit, hiszen a tápkábel miatt fixen csak egy oldalról férünk hozzá. Érdemes kisebb szorítókat (igen, asztalos szorítókat) beszerezni és azzal összenyomni a külsőt és benyomni a két perem közé a gumit így a másik oldalt már relatív egyszerű lesz a perem alá nyomni.

A gyári fékbeállításhoz nem érdemes nyúlni szerintem, sokkal jobb nem lesz, ha előbb fog a kerék akkor csak farolni fog, sajnos ez a bowdenes megoldás nem a legjobb, nehezen adagolható a fék. Lehet rá olajos féket venni, de ennek most nem látom igazán értelmét. A tapasztalatok nagyon jók az első 500 km után. Az akkumulátor jól bírja, degradálódásnak még nyoma sincs, bár 2-3 ezer km-t el kellene, hogy menjen gond nélkül. Én is agyalok már, hogy veszek magamnak, bár nekem picinek érződik az m365, nyáron lehet benevezek inkább egy nagyobb darabra, már csak a nagyobb akku kapacitás miatt is, mert alattam 20km-nél többet tényleg nem megy el a roller, a Balaton körül pedig épül/szépül a bringás körút.

Haszons kiegészítőnek még a másodlagos kijelzőt mondhatnám, a fékkar és a gázkar segítségével lehet a menüben ugrálni, kb mint egy autó fogyasztásmérő – fedélzeti egysége mutatja a megtehető km-t, a napi számlálót, átlagsebességet, mennyi a teljes megtett távolság. Hasznos egy darab, ha statisztikát akarunk vezetni. Lányom is már nagyon érdeklődik a roller iránt, de szerintem ez pár évet még várat magára.

Hát van már több, mint tíz éve mikor volt egy Csernobilos felfutásunk a fiúkkal, hogy milyen lenne kimenni megnézni. Már utána is jártunk a dolgoknak, vonat, repülő, autó, kijevi szállás, túravezetés és árban sem volt vészes. Sajna az egyéb elfoglaltságok közbe szóltak és ugye ahogy lenni szokott a család akkoriban nem támogatta, na nem mintha most támogatná. A témában olvastam már sokat, játszottam már sok játékkal, így mindig is érdekelt mindenféle megvilágítása a történetnek. Mikor beharangozták az HBO sorozatát akkor az orosz műsorszolgáltatók rögtön megkontrázták egy sokkal komolyabb és igazabb film készítésével. Hát kíváncsi leszek, hogy mi lesz azzal a filmmel, de szerintem majd szépen lassan a feledés homályába fog merülni. De most koncentráljunk erre a mini-sorozatra. Nehéz lenne, most minden momentumon végig menni, hogy az igazából nem is így, de nem is úgy volt, hanem így volt. Sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan hogyan volt, aki érti a dolgok ok okozati összefüggését és tisztában van ezekkel, na ő, ki tudja következtetni, hogy valójában hogyan történhetett. Nyilván a bécsi jelentést követő “vallomásokból” sem derülhet ki minden, ahogy valójában tényleg évekig nem ismerték el, hogy ki és hogyan is hibázott.

Egyetlen egy tárgyi, személyi tévedés van a filmben, de erre a végén magyarázatot kapunk, Ulana Khomyuk szerepe kitalált, nem létező szereplő. Ő reprezentálja azokat a tudósokat akik dolgoztak a probléma megoldásán, csak ugye a sorozatba berakni 20 egyetem 400 professzorát egészen nehéz lett volna. A szereplőgárda zseniális, mindenkinek hiteles a szerepe. Következtetést a sorozat levon, de nagyon óvatosan, de persze mindenképpen az derül ki, hogy a nagy CCCP tudott már előre a hiba lehetőségről és mégis eltusolták az egésszet, nehogy bárki azt mondja, hogy ők töketetlenek a témában. Az ott dolgozók viselkedése és hozzáállása a témához így eggyel hátrébb sorolódik és már őket is áldozatnak látjuk. A sorozat nagyon jól épül fel, szépen megyünk végig a történetben. A helyek, járművek és minden ami oda tartozik tényleg nagyjából stimmel az akkori viszonyokhoz. Most mindenféle politikai és egyéb nyilatkozatoktól mentesen a sorozat megvalósítása remekül sikerült és tényleg bárki megértheti, hogy nagyjából mi is történhetett és van -e értelme félni a jövőben egy hasonló katasztrófától (nincs). Nekem nagyon tetszett, mondhatnám, hogy várom a folytatást, de ugye a történetnek vége van. (Szerencsére).

Ha jól rmélik az utolsó komoly hó 2014-ben volt. De lehet még előtte. 2010 karácsonyán biztosan esett a hó és talán nem is kevés, ez úgy megvan. Szerintem a gyerekek ennyi havat még nem is láttak. És nagyon jó a hó! Tapad ahogy kell, jó vizes is, így a gördített darabok nagyon nehezek, konkrétan az egymásra emelésben a hátam recsegett, hogy mennyire jól tart a hó az látszik, hogy a hóember nem esik össze és a gyerekek is rá tudtak állni egy-egy ilyen hó görgetegre annélkül, hogy beleestek volna. Végre, ez már tényleg nagyon hiányzott. Persze lapátolni nem szeretem…

Saimonsais és Atilllla család, Normafa és Erzsébet kilátó. Az idő jó volt, a játszótér pazar, visszafelé pedig nyafogás, hogy apa vigyél. Egyik a nyakban, másik pedig rajtam. Nagyon kellemes volt mondhatom, de persze a gyerekekért mindent. Mikor megláttam a kocsit az felért a megváltással…

Azt tudom, hogy nem turistán a konnektor aljzatok ritkák mint a fehér holló, talán én még nem is találkoztam vele, business classon persze van, sőt már USB is van a sima konnektor mellett. Azért ez érdekes, hogy egy kiszuperált valószínűleg malévos airbust a wizz úgy használ, hogy megmaradt a konnektor az ülések alatt. Valószínű, hogy ez a rész lehetett régen a business class. Meglepetésemre a konnektor áram alatt volt, mivel a töltők ma már 110 voltot is tudnak kezelni nem okoz problémát, hogy ilyen környezetben töltsük a dolgainkat. Hasznos jószág, mert a repülőn így az időt jobban el lehet ütni, a laptopban már ilyenkorra alig van nafta a repülőtéri várakozás miatt. Mindenképpen egy pozitív pont a wizznek, hogy nem kapcsoltatta ki ezeket. Még azt is kinéztem volna belőlük, hogy 1000 ft / út lehet ezeket igénybe venni.

Felmentünk és tetszett nekik. Nem gondoltam volna, hogy nyávogás és nyavalygás nélkül sikerül feljutni. Asszony közölte, hogy ő biztosan lent marad. Azért a testvéri szeretet most kevésbé érződik:D A kilátás nagyon jó, kevésbé párás időben nagyon távolra el lehet látni. Csak azt nem értem, hogy miért felejtem el mindig a távcsövemet elhozni ilyenkor…

Azért ez elgondolkodtató, 2014. április óta nincs biztonsági támogatás. Valószínű, hogy nincs nyilvános hálózatra kötve, vagy USB nyílás sincs rajta elérhetően, de mágneskártya olvasón keresztül talán lehetne valami kódot injektálni.

Hollandia, 2017… Azért ezeket a gépeket otthonra is elfogadnám. Fiatalok csak nézik és kikerülik, sajnos nincs nálam apró így nem tudtam velük játszani, ha lenne rajta kártya olvasó azért 1-1 kört lenyomtam volna mindegyikkel. Rossz nézni, hogy itt állnak kihasználatlanul. Sosem voltam egy igazi pinball fan és inkább csak a gépen játszottam az epickel és a fantasyval no és a win95 plus pinballjával, de azért el lehet tölteni velük némi időt, ha rájövünk, hogy pontosan mikor és hová kell lőni a golyókat, mert itt nem az idő, hanem pont gyűjtés számít.

A képeket, majd lehet leválogatom, nagyon sokat csináltam (1000+). A kiállítás egy óra alatt kényelmesen bejárható, nagyon sok a gyári kirakott modell és az extrém építés. Sajnos kevés volt a olyan megvalósítást amit az átlag ember is otthon el tud készíteni. Persze azért egy rendes városhoz a tereprendezés, akár egy kis domb vagy sziklafal is igényel pár száz db. extra kockát. Nem azt mondom, hogy csalódás volt, mert nagyon élveztük, csak nekem hiányzott, hogy valami igazi terepasztal legyen szépen kidolgozva.

Előfordul, hogy az ember hirtelen ötlettől vezérelve valahol kiköt és szeretné kellemesen eltölteni az időt. A tengerpartos döglés helyett döntöttünk úgy, hogy a rosszabb idő miatt megnézzük Velencét. Nekem emlékeimben egy büdös, halszagú és nyirkos város élt, nagy tömeggel és drága éttermekkel. Persze ezt nehéz elmagyarázni másnak, mikor a tévében annyi minden szépet és jót mondanak róla és persze a történelem, csak nem lehet hazugság az egész. No persze hozzátartozik, hogy teljesen józanul és nappal még nem voltam Velencében és most jött el az idő, hogy szimpla hétköznapi turistaként én is megtekintsem.

Pár évvel ezelőtt még gondban lettem volna, hogy miként közelítsük meg, autó az adott, de sziget lévén lehet -e ott parkolni és az egyéb mennyibe kerül és onnan hogy jutok be kérdések is felmerülnek. Azért most már bátrabb az ember, elég felcsapni a googlet és azonnal kiderül mindenről, hogy mi is valójában. Jó dolog az, hogy a kedves látogatók, szolgáltatást igénybe vevők leírhatják véleményüket és szerencsére le is írják a véleményüket. De beszélhetünk a tripadviseorról, vagy a booking.com-ról és még persze sorolhatnánk napestig a megfelelő programokat. Én csak annyit vertem be a googlebe, hogy parkolás Velencében és mivel már Olaszországban voltunk így a kis okos asszisztensem nem akart Agárdig visszanavigálni, hanem megmutatta, hogy milyen lehetőségek közül lehet választani. A választások bősége nem zavart össze, összesen 5 parkoló jött fel amelyek alkalmasak arra, hogy tömegével fogadják a turistákat. Lehetőség lett volna még a parton megállni és onnan vonatozni, de az akkora időkiesést okoz és pénzben a végén kb ugyanott vagyunk, hogy a szigeten lévő parkolók közt kezdtem el keresgélni. És itt nem az ár volt a lényeg, egy napra 21 vagy 28 helyi pénz, gyakorlatilag mindegy, kényelmesen akarok menni és nem szopni 2 órát a parkolással. Nézegetve a véleményeket így a Tronchetto parkoló mellett döntöttünk ahová egyszerű bejutni és egyszerű kijutni. Kis vasút megy be a Róma térre ahol meg is csodálhattuk a város közepéhez közel álló parkolóba való autósok ideges várakozását, mert csak a dudálás ment és a forgalom percekig nem mozdult, se ki, se be. A parkoló így teljesen pozitív volt.

Maga a város, most mit mondjak? Szép, szép, de azért sok házra ráférne a felújítás, sok a gagyit áruló utcai árus, párban dolgoznak, nézik, hogy mikor jön a rendőr és akkor futnak. Minden üzletben made in italy, meg handmade, meg minden egyedi, aztán persze ugyanazt a gagyit minden üzletben megkapni, talán csak a made in china felirat hiányzik a dolgokról. Érdekes persze, hogy minél távolabb megyünk a központtól annál olcsóbbak ezek az üzletek, a “kijárat” közelében már 50%-s áron is vásárolhatunk csecsebecséket és filléres dolgokat. A belvárosban persze az üzletek nagy része már nem a klasszikus arab bazárról szól, hanem a méregdrága üzletekről és drágább éttermekről. A kajával is ez a helyzet, a bejárat közelében sok a szeletes pizza, gyros, kebab és egyéb streetfood, aztán megyünk át a normálisabb és persze hatványozottan drágább éttermekig. Nem mesze a San Marco tértől még 2 helyi egységért mérték a kávét a 8 pénzű pizza után, aztán a San Marco téren ez a kávé a tengerparttal szemben már 5 EUR ért indult a turisták után.

A tömeg a központig elviselhető, utána jön az, hogy emberhányinger, iszonyatos mennyiségű ember, a fő teret nagyon sok helyről lehet megközelíteni és mindenki ott akar fotózni, templomba menni, gondolázni és mindent amit ott lehet csinálni, a fő téren kívül már nincs nagy tömeg, csak a vékony kis utcákban van néha kis tumultus, ahol egymás mellett csak 2-3 ember fér el. De még mindig ott tartok, hogy nagyon sok az ember, azt mondják, hogy december vagy január az a hónap mikor kevesen vannak, lehet akkor tényleg érdemes lenne visszamenni pár napra és úgy rendesen körülnézni, mert ez alatt az 5-6 óra alatt annyi mindent nem látott az ember és csak 3-4 kötelező elemet sikerült megnézni. Tetszeni tetszik, de aki nem bírja a tömeget, annak biztosan ott van a wiki, google és megannyi natgeo vagy discovery film amik Velencéről szólnak.

Nem kötelező családi programként valószínűleg nem mennék újra, aztán ki tudja….

A Voyager program keretében 2 szondát indítottak útjára 1977. augusztusában és szeptemberében. Feladatuk a külső bolygók megfigyelése és “nagy felbontású” képek hazaküldése volt. Ezek mellett számos egyéb fő feladatuk is volt, mint a töltött részecskék tanulmányozása, a napszél erejének a mérése, a gázóriások mágnesességének felderítése, felszerelték még őket plazma spektrométerrel, . A legtávolabb lévő ember alkotta tárgy jelenleg a Voyager 1 ami 2012. augusztus 25. óta már biztosan kilépett a Naprendszerből (a napszél ereje drasztikusan lecsökkent, az alacsony töltésű részecskék száma lecsökkent, a magas töltésű részecskék aránya viszont hatalmasat ugrott), a tényt 2014. júliusában újra megerősítették, így biztosan az első eszközünk ami elhagyta a mi naprendszerünket. Szegény Carl Segan ezt már nem élhette meg, pedig ő volt az egyik fő rendezője/szerzője a híres aranylemeznek.

Még 300 év és elkezdi útját az Oort felhőben amin röpke 30.000 év alatt át is repül, majd 40.000 év múlva másfél fényévre megközelíti a Gliese 445 csillagot. Rendszerei 2025. után már biztosan felmondják a szolgálatot, a plutónium készletének már csak 65%-a van meg aminek a felezési idejét hamarosan eléri, így tápellátása teljesen bizonytalan marad. Mivel a napszél már nem gyorsítja így, ha semmivel nem ütközik, 17 km/s folytatja útját a Tejúton keresztül.

A szonda jelenleg 19,5 milliárd km-re van a naptól és egyre jobban távolodik, a fénysebességgel utazó rádióhullámok 18 óra alatt teszik meg az utat a földről a szondáig. Egy bájcsevegés a szondával a válasszal együtt így több, mint 36 órát vesz igénybe. A szonda sok műszert már lekapcsolt, de kommunikációja a Földdel még működik és a navigációs egysége is hibátlan. Az utolsó portré amit készített a naprendszerről alább látható:

További érdekesség, hogy a szonda egy arany lemezt is hordoz magával, tűvel és egyszerűen készített instrukciókkal a visszajátszáshoz. Többféle zene, állathangok és egyéb természetes hangok mellett 55 nyelven köszöntik az idegeneket. Minden nemzet más köszöntést használ, van aki csak egyszerűen békét mond, de akad aki szívélyesen üdvözli az idegeneket. Angolul, japánul, latinul, magyarul, oroszul és spanyolul így hangzanak. A hanglemez mellett egy “egyszerű” leírás is helyet kapott a Föld helyzetéről (pulzárokhoz viszonyítva) és pár ábra a hidrogénatom rezgéséből átszámított másodperc alapú lejátszáshoz bináris megfogalmazásban. Aki ebből rájön, hogy miként kell lejátszani a lemezt, megkapja a helyi nagydíjat.

Következő jelöltünk majd a New Horizons lesz, aki 2015. áprilisában a Plútót közelíti meg majd 10 évnyi utazás után. A New Horizons viszont sosem fogja utolérni a Voyager 1-t. Indító sebessége bár nagyobb volt, mint a Voyager, de folyamatosan lassul és a jelenlegi 15 km/sec sebesség tovább fog 13 km/sec sebességre csökkenni a Plútóval való találkozás után. Aztán lehet lesz még küldetés (bár most a Hold és a Mars van terítéken) ami ismételten a Naprendszer elhagyását tűzi majd ki célul, hogy évezredekkel később egy jópofa idegen megtalálja őt és esetleg válaszoljon is:)

Az Andrássy úton nyílt egy modellvasút fanatikusok által épített kiállítás. A méret H0, már akinek ez mond egyáltalán valamit, mindenesetre érdemes elmenni megnézni, még annak is, aki nem modell függő. Tényleg érdemes gyönyörködni az aprólékosan kidolgozott részletekben. Több magyarországi nagyvárosból merítettek ihletet a lelkes készítők így teljesen egyedi modellekkel is találkozhatunk. A méretarányos felépített hatalmas és kígyózó terepasztalokon vonat, és minden egyéb a modellvasút világában meglévő elektromos kütyüket is helyet kapnak, esetenként mi is vezérelhetjük őket.

A lenyűgöző látványt azonban nem adják relatíve olcsón, a családi jegy 4900 Ft, a sima felnőtt 1900 Ft és a gyerekjegy is 1300 Ft. Az online időpont foglalás elméletileg ad valami kedvezményt (ebben nem vagyok biztos), viszont érdemes így az ünnepek és hétvégék környékén előre foglalni helyet, mert teltház esetén csak a foglalásosok tudnak bejutni. A gyerekeknek fellépőkkel biztosítják, hogy ők is kényelmesen szemügyre vehessék a modelleket, szerencsére a korlát elég távol van, így az aprócska érdeklődők nem tudnak benyúlni és kézbe venni az alkotásokat.

Képek lentebb, illetve a galériában. Elérhetőség: www.miniversum.hu.

[View with PicLens]

123456►

Egy hete foglaltam az új Hobbitra jegyet, persze IMAX 3D, mert ugye kövér lúd nélkül nem tudunk élni. Bánatomra már csak az első 3 sorban volt hely, így kénytelenek voltunk ezzel beérni. Az IMAX amúgy az 5. sortól fentebb szerintem már nem hozza a giga élményt annyira, szeretem közelről nézni, mondjuk egy normális 20 soros teremben is elől, az 5. és 7. sor környékét szeretem megpályázni, hátulról már semmit sem látni.

Szóval 4 órára szólt a jegy, jópofa egyik barátunk nekem nem szólt, hogy ne cigöljem a dolgait és a jegyét se fizessük ki, mert ők nem jönnek. 6 jegy foglalva, 4 jegy lesz vásárolva. Gondoltam, hogy majd akkor a pénztárban megoldjuk, persze egy órával a film előtt derül ez mind ki és még nem indultunk el. No időben 35 perccel előtte odaérünk, sor brutálisan nagy, de tényleg. Nem csak a ruhákat vitték vissza a karácsonyi hívők, hanem még a mozit is megszállták. Holnap munkanap, hová ez a féktelen mulatozás?:)

Automatához odamentünk, (ott kevesen vannak és a magyar úgy látszik nem szereti használni) és bevertük a foglalási kódot, hát csak úgy jött ki a matek, hogy 6 jegyet kell venni. Mivel fél órával az előadás előtt törlik a foglalást még pár percig próbáltunk bohóckodni, hogy a törölt foglalás helyére veszünk friss jegyet. Fél négy már jócskán elmúlt és még mindig ott figyelt a foglalásunk. Leszarom érzés, vegyünk 6 jegyet, majd eladjuk vagy nem tudom. Akadt is egy vállalkozó aki pont akkor akarta átvenni a foglalását az automatánál, de úgy gondolta, hogy a két jegytől megváltana minket kicsit olcsóbban. Párjára hivatkozva elrohant, ohne kp, meg ATM, jó, hát várunk.

Kisvártatva visszaért a hölgy, még mindig sehol a férje, nem talál parkolóhelyet. Saimonsais is 20 percet szenvedett, nekünk elsőre sikerült. Röfögött az egész parkoló, hatalmas high five és selffive után már csörtettünk is fel a mozihoz. Szóval a jegy eladást úgy néz ki elmulasztottuk. Pofátlanul az üres VIP kasszához odacsörtettem és feltettem a kérdést a kedves hölgynek, hogy ugyan 2 jegyet feleslegesen vettünk meg, mert lemondták és szíveskedjenek némi lóvét a kezembe adni. A kedves pénztároslány szabadkozott, hogy ő ilyet nem tehet, mert mindjárt kezdődik a műsor és kvázi kihúztunk egy nagy IJ kártyát. Tessen a kedves főnökénél rákérdezni, vettünk 6 jegyet, kettő nem kell, nem poénkodunk, komolyak a szándékaink. Fél percen belül kpban ott figyelt a kezemben a teljes vételár. Közel a siker.

Nem mentünk el a büfébe fent, mert az IMAXnál van büfé és ezt kevesen tudják, így a szemüveget átvéve már robogtunk is lefelé. Éhesek voltunk, “sajtos háromszögre” vágytunk. Beálltunk az egyik sorba, kb 5 rendelésnyi lehetett előttünk, de ez vagy 20 percig tartott, az egész brigád elment egyesével wcre, beszélgettünk és az idő gyorsan telt, de a kiszolgáló keze lassan ment. Tényleg nem értem, hogy miért lehet egy ilyen lassított felvételt berakni a büfébe, mikor mindenki sietne a filmre. A tömeg zúgolódott, csak kp-t tudott elfogadni, a POS nem működött, egyfolytában magyarázta a bizonyítványát, de tudott volna tenni az ügy érdekében, ha nem kérdez vissza mindenre és gyorsabban mozog. Szerintem az utánunk érkezők meglincselték a faszit.

Az előzeteseket kihagyva a főcím előtt értünk be 2 perccel, én még akartam volna ezt-azt kérni, de nem volt érkezésem még további 5 percet várakozni, lényeg, hogy beértünk nagyjából időben. A Hobbit jó volt. A történetet rendesen széthúzták, de nem volt annyira gáz, mint a második rész ami gyakorlatilag arról szólt 3 órában, hogy bementek a hegybe, felkeltették a sárkányt és kirepült a sárkány. Itt a nyitó rész a sárkány tűzokádásával indult, ahogy az előző abbamaradt. A csatajelenetek rohadt jók voltak, hangok is ütöttek keményen. Gyorsan elment a két és fél óra, lassúságnak, vagy nyálasságnak csak néhol volt lehetősége megtelepedni.

Ami rohadtul zavart viszont, hogy a nagyon gyors távoli táj mozgásoknál konkrétan homállyá váltak a részletek, lehet a 3D miatt, vagy a gyors mozgást én nem tudom már lekövetni (nem hiszem), de egyszerűen élvezhetetlen volt mikor a kamera végigment balról jobbra a hadoszlopokon és több km-nyi katonát mutattak meg nekünk egy völgyben. Valszeg a 3D miatt is ocsmányabbul jött ki ez a képsor és talán még az is hiba volt, hogy nem HFR-ben néztük meg. Én nagyon meg akarom majd nézni HFR-ben is, az előző részeket sikerült úgy megnézni és iszonyatosan ütött, jobb volt, mint a 3D, de HFR nincs az IMAX-ban.

A film tényleg jóra sikeredet, a második rész csalódása után ez egy korrekt felüdülés volt, lezárásnak biztosan húzok be egy 8 pontot. A moziról pedig a véleményem fentebb.

Családdal nyomtunk egy low budget kirándulást a hétvégén, mivel a fiú gyermek nemrég utazott a kisföldalattin és ígéretet kapott egy metró utazásra is. Megnéztük az új metrót, Kelenföldtől a keletiig, majd a keletiben pár vonat és utána uzsgyi vissza. Nagyon jó! Nekem nagyon tetszik, szépek az állomások, mindenhol van lift (babakocsi!) és ami a legjobb, hogy most már működő jegy automaták is üzemelnek. Az állomásokat viszont takarítani kellene, mert a funkció nélkül nem bíró dizájnelemek csak addig nagyon szépek amíg nincs rajtuk 4 cm por, ez picit zavaró, hogy már most ótvar néhol a felső rész, de majd egy giga beázás biztosan letakarítja. A kocsik jók, csendesek, gyorsak, sajnálom, hogy 20 éve nem volt ilyen:( A gyerekeknek tetszett:)

Ha már utazás, akkor tudjuk, hogy hol vagyunk. Alig várom minden alkalommal, hogy a telefonon vagy a tableten nézni tudjam, hogy merre repül a repülő. Ugye nem vagyok online (bár a brussels airline-n egy kódolt wifi volt végig full erővel), de a GPS engedélyezett, nem cseszegetnek érte. Évekkel ezelőtt kezdtem el próbálkozni, egyedül a Xoom volt az aminek a GPS volt annyira pocsék, hogy a helyet nagy tévedéssel, de a magasságot és a sebességet elég pontosan, alacsony frissítés mellett mutassa. A HTC Max esetén most volt először lehetőségem kipróbálni a dolgot. A HTC X One még csak-csak jó volt 400 km/hig, de utána feladta a történetet. A max viszont überalles. Fent már kellett neki fél perc, hogy megtaláljon minden műholdat, de utána pontosan mutatta a dolgokat. Sygicben LOL volt nézni, ahogy elég reménytelenül tervez újra és csipog a sebességtúllépés miatt folyamatosan. Gmaps offline verzióban viszont hibátlan ilyenkor, kicsi helyet foglal, tud mindent amit tudnia kell, szépen lehetett követni az utunkat. Mondhatjuk, hogy akkor a bakancslistámon ez a történet már pipa…

Ja igen, az út jó volt, a brüsszeli csatlakozást majdnem lekéstük, de megvárt a pesti gép, így éjfélre már itthon is voltam… viszlát Genf, boldog szülinapot nekem…:)

Srác és csaj első találkozása a tengerrel. Hideg és sós. De azért tetszett nekik. Fiamat alig lehetett kiszedni belőle. A szélben a hideg víz után fázni kezdett és a 40 fokos homokban kezdett el hemperegni. Teljesen jogos, de utána le akarta magáról mosni és egy végtelen ciklusba kezdhettünk volna bele, így a kézzel való ledörgölést választottam:) Ami biztos, jó a tengerpart, gyerek élvezi. Ami megint biztos, ilyen zsúfolt helyre nem szabad jönni. De a gyerek boldogsága persze mindent megér:)

Az autó jól vizsgázott, pont egy hete ment szét a jobb hátsó gumi, így azt frissen utazott velünk, agyonrarámolva, pályán 150 körüli tempóval és légkondival 7,2. Szerintem ez teljesen korrekt 2 tonnától, hazafelé Szlovéniában az üresebb hegyi szakaszokon azért megnéztem, hogy mi a vége…. asszony türelmének:D

Idén a prágai turné kimaradt a cebitből és brnoi turné lett helyette. Nade úgy néz ki, nincs év mikor prágát nem úszom meg, már hosszú ideje. Ismételten a svejkben ettünk, de már számolni nem tudom, hogy ez hányadik volt már, a mostani kiszemelt a Husova utcában volt, első kerület. Íz, ár, mint mindig, minden rendben volt. Jövőre már akarni akarom, hogy mehessek ismételten Prágába:)

Úgy néz ki, hogy a barcelonai turnékból is hagyomány lesz. Imádom a várost, már sokadjára járok itt és még mindig találok új és felfedezetlen részeket. A szállás a zöld füves diagonálnál volt, emlékezetes hely, már csak a drága bevásárlóközpont miatt is a sarkon:) Az egész diagonál részt átépítik, hidakat bontottak el és készítenek új verziókat, mondjuk ráfért már a város közepére a felújítás. A reptértől az út természetesen horror volt, délelőtt 10kor kb egy óra volt beérni. A program keretén belül szerencsénk volt ökörködni egy csapatépítésben az olimpiai stadionban. Lenyűgöző akusztikával rendelkezik. Az idő természetesen hideg volt, így ilyenkor április végén a part gyakorlatilag üres napközben.

Ismételten érdekes tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak. Brno szép város éjszaka és olcsó és finom. Na körülbelül itt véget is ért a pozitív gondolatsor. A probléma ott kezdődött, hogy szombaton már nincs cebit, péntek az utolsó nap. Persze van ingyenjegy, nem is ezzel van a gond, de így szabit kellett rá kivenni, ami ugye elég ocsmányul hangzik már alapból is. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a kínaiakra kell ráfókuszálni, jómagam rákészültem 10 féle androidos lejátszóra, hogy tudjam melyikből mit lehet válogatni, utolsó nap a sárgák kiárusítanak mindent, így néha félpénzért jó dolgokat lehet venni. Lehet benéztünk valamit, de délben már semmi nem volt meg, a kínai bazársor teljesen leürült, a 78. usb kábelt akarták ránk tukmálni, persze az a hülyének sem kell, mert az van otthon is, viszont quadcore tvnéző még sehol. A legjobb ami megmaradt az egy minix G5, no thank you, hiába adod 20 EURért, nem érdekel.

A többi standnál újdonság nem volt, MS nokiázott, de nem volt formabontás. Esettől hoztunk kulcsokat, hogy legyen egy évre elég a családnak, talán kb még ez érte meg, jövőre lehet jó lesz. Nem tudom. Saimonsaisnek lehet igaza volt, hogy talán ezt az évet érdemes lenne kihagyni és jövőre mehetünk sokkal többen. Elképzelhető, hogy ha a valós fogyasztói cuccokra vagyunk már inkább kíváncsiak a nagyrészt vállalati megoldások helyett akkor a nyáron kellene Berlinbe menni. Meglátjuk… Köszönet Gábornak és Ákosnak a vezetésért és, hogy hagytak aludni visszafele a prágai dugóban két órát:)

Rokonlátogatás címszóval kilátogattunk az USA keleti partjára. Maga az út jó és kényelmes volt, leszámítva, hogy Zürichben persze csak egy óra free wifi volt a 4 óra landoverből. Így okosan megosztottuk és minden létező eszközünkkel külön regisztráltunk, sikerült online maradni, nagyjából végig. A swiss még nem kínálta a repülőn a wifit, bár szükség annyira nem is lett volna rá, mert elég gyorsan alvás lett a dologból. Egy fontos dolog van, cubalibre-t senki ne kérjen light kólából, mert kurvára ihatatlanul fos. Pfuj. Az érkezést követően a jó ütemű gépből való menekülés miatt a bevándorlási részlegen lézengtek az emberek. Meglepő módon alig fél óra után átjutottunk, a ne használd a telefonod, ne fényképezz és ne mászkálj a sorok közt dolgot elég komolyan veszik, megy keményen a basztatás a mobil buzerálásáért, aztán persze lehet magyarázni, semmi gond, csak elviszik az embert egy teljes átvizsgálásra. Meglepő módon spanyol ajkú homelandes barátunk angolját azonnal lehetett érteni és innentől kezdve a nyelvvel már nem is volt probléma. Kicsit unalmas ujjlenyomatot adni és mosolyogni már sokadjára, de legyen belőlem nekik sok szép képük, bassza őket az ideg, hogy a szétrágott sebes ujjbegyemről mindig más és más lenyomat készül, mivel nincs takargatni valóm, ugye a klasszikus kérdésekre nemmel válaszoltam, így igazán leszarom az egész történetüket. Ha így érzik magukat biztonságban, hát legyen.

Megérkezve a hegyekbe a semmi közepére (Lake Ariel, PA) a nyugodtság fogadott minket. Farmer emberek mindenfelé, sehol egy izgulás, kapkodás, ők nem vakarták a fejüket és anyáztak, tették a napi dolgaikat. Ott az összetartás kicsit más fogalom, de ebbe most ne menjünk bele.

New York? Meglepően tiszta és élhető. Buszon wifi, mindenhol wifi, mindenhol internet. Pénzt ezért már nincs pofájuk elkérni. Helyes gondoltam én végig magamban, aztán rájöttem, hogy milyen jó dolog a szociális élet. 4 tagú holland család a time sqi mekiben basztatták a smartokat és a tabeket 30 percig úgy, hogy nem szóltak egymáshoz, néha egyik-másik felkuncogott mikor facebookon valami vicceset olvasott. Ó bazdmeg. Ez az élet. Én csak nyomtam egy lájtos 4[] checkint meg toltam egy szkájpot a családdal, na ennyi. New Yorki látogatásunk pánitempós villámlátogatás volt, kényelmesen fél nap alatt letudtuk dél manhattant. Majd egyszer talán valamikor több napra is. De annyira zsufis, hogy kétszer is át kell előtte gondolni.

Miért volt jó? Mindenhol mosolyognak az emberek, sehol nem néznek ki, mindenki segítőkész, a wendysben a pultos kislány még piromkodott is egy kicsit, ami igaz nagyon unprofessional volt, de nem kértem el a vásárlók könyvét:) Gyorskajából pár wendys, egy mekis shake, kb ennyi volt, inkább a házi koszt vagy a normális kajálda volt a fókuszban. Nem, sem panda, sem taco bell nem volt. Kihagytam most a rendes 7 évenkénti rohanás a wcre fosás hadműveletet:)

Szóval a vidéki környezet jó, az utak kicsit szarabbak szerintem mint itthon, bár lehet keveset járok mostanában borsodban, békésben, szóval lehet itthon szarabbak. Mondjuk a 8 sávos autópályán nem tűnik fel, mikor araszol az ember a dugóban, de ezt a másik parton is megszokja hamar az ember. Ruhák? Hát igen. Ami itthon 30 ezer, sógoroknál 79,99 EUR, az a nagy vizen túl csak 49.99 USD. Outletben pedig 20 USD alatt is van márkás gatya és ing és ez meg az. A ruhatár cserét folyamatosan abszolváltam az elmúlt hónapokban így elég kevés ruhát vásároltam magamnak. Inkább a chips, salsa és dr pepper light cherry volt terítéken. A megengedett súlyt és méretet ki kell használni. Jó, meg cipőt sikerült venni, beszarás, Airwalk, 15 éve nem láttam.

Ha nagyobb lesz a gyerek, illetve majd esetleg a gyerekek akkor kell menni megint, hogy inkább a nyugodt hegyvidéki környezet vagy a picit zsúfolt meleg pálmás óceánpart? Asszem erre a választ talán mindenki tudja magától:)

Képek a galériában jobb oldalt és alább is.

[View with PicLens]

1234...262728►

A klasszikus tripla és a megunhatatlan sajtos békönös kurmpli. Respect. Ahogy mondani szoktam, még a büfi íze is más a wendy’s után. Most ez jó volt, nagyon kellett, nagyon vártam és nem kellett csalódnom. 20 órát utaztak lefagyasztva és követelték, hogy elfgyogyasszam őket! Ha lányok lettek volna, akkor cibálták volna a fülüket, ahogy Atilllla fogalmazna:) A potenciális mennyiségek száma véges, jöttünkre negyven nap múlva számíthattok, nyugat felöl, napnyugtakor!

moist, tender and delicius! rnr!

Tisztán az adatok, 3800 km, 47 óra. Péntek reggel 4 kor ébredés, 5kor taxi, irány a párizsi reptér, kis késés, de 10 óra után touchdown! Még egy óra játék, hogy a kocsit kiszabadítsam a parkolóból. Tényleg, miért raknak csak kp-s automatát egy nagy forgalmú helyre? Ha kicsit gyűrött a pénz már nem akarja berángatni, lényeg, hogy egy idő után sikerült bevarázsolnom a díjat az automatába és elindulhattam felvenni az autót. 7 személyes, szép szagos, kérdés, hogy 7 személy hogyan fér el benne, a hátulja egészen szűkösnek tűnt. De elméletileg minden rendben.

Haza a motyóért, csók a családnak és irány felvenni a bandát. Valami gáz lehetett a szokásos felszereléssel, mert a szivargyújtó elosztó teljesen megadta magát, valszeg az inverter túlterhelte a biztosítékot amikor a laptop töltőt rádugtam, ez leolvasztotta a biztosítékot az elosztóban. Ezt sikerült gyorsan megpatkolni, de utána a gyári biztosíték ment el, nagy köszönet a vezetés oktató bácsinak, aki pont ott volt tőlünk 20 méterre, hogy kisegített minket egy 20 amperes biztivel. A technika ördöge már az első métereken kibaszott velünk, de gyorsan megértettük, hogy akkor laptop nem lesz. Helyette tablet és telefonok állnak majd rendelkezésre. A feljavított inverter tudta a dolgát és osztotta a 220 voltot a telefon és tablet töltőknek. Az új (10 éves elsa gladiac) ventilátor is jól tudta a dolgát és nem is zörgött annyira mint vártam.

Innentől technikai gondunk nem volt és elindultunk. A mekinél már rájöttünk, hogy nem lesz jó a középső ülés még elhajtva sem, mert sok helyet foglal, így meki vételezés után visszakanyarodtunk és az ülést átraktuk Grabowski fehér gépsárkányába. Elindultunk, probléma nem volt, prágában másodszorra sikerült helyet találni, innen sétával közelítettük meg a kiszemelt kajáldát, persze előtte még nyomtunk egy túrát a fő téren, pár fénykép készítése megtörtént. A kaja ehető volt, igazából semmi extra, sörözni nem sörözött a társaság. Árban? Nézd, 5 ropi alatt üdítővel bőven meg lehet úszni egy normál adag kaját a belvárosban a turisták paradicsomában. Ez valahogy nem normális, a svejk is 10 ropi volt 3 főre, ez most 20 ropi lett 5 főre, de abszolút nem vészes, a legdrágább bélszín is 3500 ft-nál megáll. A normális alapkaják 1500-2500 ft környékén vannak. Belváros, turista lehúzó hely. Milyen lehet vidéken a kaja? Az üzemanyag 37-38 CZK körül van litere, ez 440 ft az autópálya mellett, itthon az autópálya mellett 455 volt az üzemanyag. Vicc. Prága üres volt, múlt évben igaz egy héttel később volt a cebit, de hasonló volt az időjárás, így arra nem lehet fogni az ürességet, alig voltak emberek. Péntek este 10kor az étterem leürült, az utcán az emberek lézengtek, komolyabb sor csak a károly hídnál lévő több emeletes disco háznál volt. Prágát gyorsan elfelejtettük és mentünk tovább németország felé.

Persze az autópálya még nincs kész a hegyekben, így megint sűrű ködben 40-nel vészeltük át a hiányzó 20km-t. Az autópálya sem volt sokkal jobb, hatalmas köd, 80nal alig lehetett menni. Aztán német testvéreink nagyon unatkoztak, komoly autós üldözés hiányában csak a fiatal külföldieket tudták igazoltatni, így a péntek éjszakai rend őrzését letudták azzal, hogy igazoltattak minket. Mentünk tovább, majd megérkeztünk hanoverbe. Saimonsais elkúrta, nem a szokott parkolóban álltunk meg, hanem eggyel később. Ébredés után vettük észre, hogy körbebarikádoztak minket és bár idő pazarlóan, de meg tudtunk lépni a kijelölt parkolóba. Még mindig úgy hiszem, hogy prémiumot fizettünk azért, hogy nem a füves, hanem a beton placcon álltunk meg A múlt évi 8 EUR ellenében 9 EUR volt a parkolás. Nem hiszem, hogy egy év alatt 10% fölötti az infláció, pont a németeknél!

A cebit nem volt egy nagy durranás, csalódás volt, évről évre csalódás az egész. Kevesebb épület, kevesebb tapizhatóság. A nagy nevek is csak kevés kézzel fogható kütyüvel voltak kint, nem voltak extra állösszekaparós dolgok. Csak szolid, mindennapos fogyasztói cuccok voltak kitéve, nem volt iránymutatás, „normális” 4k 200 colos tv vagy valami ilyesmi. Az MS stand is visszafogott volt, már egy touch asztal sem volt kitéve, semmi. A gamer részre bejutni megint nem lehetett, helyi fiatalság kiélte magát bent, de ez kb nem is érdekelt minket. A hw kütyük hiányát próbálták ellensúlyozni a felhő és monitoring alkalmazások, annyian foglalkoznak már mindennel, hogy megszámlálhatatlan hány db megoldást akarnak benyújtani az emberek. Flex elméletét kicsit tovább boncolva, gyakorlatilag tényleg úgy néz ki a dolog, hogy valaki egyszer valakinek megcsinál valamit a modularitás jegyében és utána már kész személyre szabható csomagként akarja árulni a cuccát. Az open source rész katasztrofálisan kicsi volt. Az ubuntu stand kb 3 négyzetméter volt. A nagy gyártók kirakták azt amit a boltban lehet kapni. Semmi promóció.

A kínai rész viszont bazárból átcsapott nagyon komoly üzleti negyeddé. Mindenhol mindent meg lehetett tapizni, beszélgetni róla, ki lehetett próbálni. Az eladók fosták magukból a szót és, ha nem áll ellen az ember elég keményen már egy 5 ezer darabos szállítási szerződést is aláíratnak az emberrel fél órán belül. Gagyinak nyoma sincs, tabletek, ebook olvasók, okos órák, okos telefonok, mindenféle kiadásban, kitalációban, innovatív megoldásokkal, törhetetlen, vízálló. Itt már nem csak a másolás megy, hanem a gondolkodás is, nagyüzemben méghozzá. Nem az általános kínai olcsó szarral találkozott az ember, hanem használható eszközökkel. Bár a kínai/ázsia részt leszámítva über fos volt az egész, jövőre is el lehetne menni, ha végre az iparág megint kitalál jó dolgokat és kezdik a milliárdokat a fejlesztésekbe beleölni, ki kell találni megint valami új irányt, új lehetőséget.

Hazafelé közért, bevásárlás, sorry fiúk a büdös sajtért, de ez ízre tényleg király volt:P Nyugodtan telt az idő, hazaértünk 3ra. Még egy német oldali börgerking is belefért drága pénzért, de túléltük, dübörögtünk hazáig. A filmezés jól sikerült, aux bemenet, tablet meg adta a képet hozzá. Azért ködben fos időben posztapokaliptikusszociódrámát talán nem a legjobb nézni. Értsd úgy, hogy 8 túlélő egy balta, egy maradhat aki a végén úgyis rábaszik, mert atomvillanás volt. Kész kocka utóérzés az egész. De jó volt, csak más megközelítésből. De erről majd később, mert újra kell néznem és a kockákat is. Elgondolkodtató.

Egy szónak is száz a vége, jövőre is megyünk, de csak a kínaiakra fogunk koncentrálni, másra gyakorlatilag nincs értelme, mert azt itthon is meg tudom fogdosni a boltban, el tudom olvasni a neten. Amit nem tudok megfogdosni az a kínai cucc, erre itt nagyon jó alkalom és lehetőség van, talán jövőre már több ázsiai épület lesz, rendezetten, szervezetten. És ha már más miatt nem is, a rockandroll érzés miatt mindenképpen megyünk! A nagy teszt kimaradt, sygic ment végig, tomtom csak egy fél órát volt kézben. Én szerintem maradok a sygicnél egyelőre. Tud mindent amit tudnia kell és teljesen offline müxik jól.

Tényleg megdobogtatja az ember szívét. Budapestnyi méretű belváros rendben lévő régi épületekkel, zsúfolt kis utcákkal, végeláthatatlan étterem és szórakozóhely tengerrel és persze annyi látnivalóval amennyi talán szép országunkban sincs összesen. És minden rendben, szervezetten, készen. A belvárost gyalog 5-10 óra alatt kényelmesen le lehet tudni, nem kell metrózni és közben az ember tényleg lát mindent. Persze éjszaka helyett a nappal a javasolt, de ezt adta a gép, este jártuk be, ezt kellett szeretni.

Ami nappal feltűnt, hogy nagyon sok az építkezés, út felújítás, új házak, üzleti negyed karbantartása. Bringa út építés. Ezek itthonról hiányoznak, hiába a válság, ott mennek a kivitelezések és készülnek az új dolgok, habár lassabban gondolom, mint 5 éve, de pörögnek megállás nélkül.

Akit érdekel, hogy mit kell megnézni párizsban az megtalálja a wikin az összes látnivalót a teljes történelemmel egyetemben.

Úgy néz ki, akkor minden kész van. A stáb lista teljes, Saimonsais, Grabowksi, Johnny, Flex és persze én. A szállító jármű egyterű szerkezet, hogy kényelmesen elférjünk. A 3 éve Svédországban szétdarált invertert sikerült meghákolni, lecseréltem a ventilátort benne, milyen jó szolgálatot tud tenni egy 10 éves ELSA Gladiac (Geforce2GTS) hűtő ilyenkor, amit nem dob ki az ember, mert valamire biztosan jó lesz. A forrasztást támogatta az új páka amit karácsonyra kaptam gyermekem anyjától! Elkészült egy ötös elosztó is, vékony csatival, mert ugye az inverterbe csak olyan megy be. A szigszalag és a takonyragasztó is jó szolgálatot tett:) Azt nem értem, hogy ezekbe az 500 forintos elosztókba miért ilyen fej nélküli csavarokat raknak? Miért nem lehet normális csavart belerakni? Megőszül az ember mire kitekeri, persze utána vissza már nem, keresni kell hozzá csavarokat. Ebben az IKEA fixa pakk volt a nyerő:)

Megtaláltam a tablet tartót is, előszedtem a 220 töltőjét, laptop is már bekészült. 5 főből 4 nem vezet, így 4 laptoppal, egy switchcsel (a wifi snassz, lassú) végig lanolhatjuk az utat. Ugyan még az nagy kérdés, hogy kézben az egeret hogy fogjuk irányítani, de majd erre is biztosan lesz valamiféle megoldás. Gyúródeszka, rajztábla itt kifejezetten előnyben:)

Indulás jövő hét pénteken 14.30 kor Saimonsaistől.

Igen, bejönnek ezek a visszaszámlálós dolgok:P