Mától letölthető a Return to Castle Wolfenstein többjátékos demóverziója, melynek csak egyetlen pályája van. A játék gyönyörű, mindenek feletti. Az végleges játék kiadását már karácsonyra teszik – eddig november vége volt. Érdemes letölteni már a demót is.

Két kép a játékból ízelítőnek:

A játékban, mint a nagy elődökben, most is William J Blazkowiz amerikai titkosügynök szerepét játsszuk. A játék a második világháború közepére tesz minket, jóval előrébb mint az ezelőtti részek. A harmadik birodalom egy titkos tervének végrehajtását vagyunk szavatottak megakadályozni. A játék különböző ellenfelekben, változatos pályákban, érdekes történeti részekben gazdag, ígéri ezt nekünk az id Software és Gray Matter.

A gépigényről még nehéz lenne nyilatkozni, töltsétek le a demót és probáljátok ki, a multiplayeres részt a Nerve Software az id Softwarrel együtt készítette Gray Matterrel az oldalukon.

Letöltés a hivatalos honlapról: http://www.activision.com/games/wolfenstein/

Telefon csörög, na haló, ki az. Tamás hív, nézzem a cnn-t. Ó bazdmeg. 4 éve még én is voltam ott. RIP all…. Kiló most mondja, hogy ani arra felé volt a metrón, de most mutatja a retekklub az anit, hogy közvetít okosan, nincs baja.

1992. áprilisában megjelent a Wolfenstein 3D nevű, first person shooter játék. A játék 6 küldetést tartalmazott, küldetésenként 9 pályával (a rejtett pályákat is beleértve). Bőszen játszuttunk vele, és irtottuk a nácikat, hogy leszámolhassunk még magával Hitlerrel is, ki összeomolva, vérben fröcskölve utolsó szavait Éva Braunhoz intézte: “Eva Aufwiedersehen”. Éjszakákat játszottunk át vele, és koptattuk a billentyűzetet, ki-ki a maga módján egy L-I-M kombinációval intézte el az ellenséget, valaki esetleg a -goobears parancssal adott nyomatékot szavának, de voltak, kik legnehezebb fokozaton a nácik irtásának gyönyöréért végig szenvedték a programot.

Fél évvel később, 1992 decemberében látott napvilágot a Végzet Lándzsája, avagy Spear of Destiny, itt 18 pályán keresztül kellett irtani a náci bagázst, majd egy Ördögi Démonnal megküzdeni. A játékélmény és a hangulat mindkét részben maga volt a gyönyör. Az akkori buta grafikát és a sprite-ok mozgását a játék leírhatatlanul megfogó hangulata kompenzálta.

2001 év végén, november vége felé megjelenik a Return to Castle Wolfenstein. Nagyon kiváncsian várom a programot. Nemsokára egy letölthető multiplayeres demót fog az ID Software kiadni. A régi, 92-es játék nekem még mindig etalonnak minősül a hangulat és a játékélmény terén (szerintem azóta is elég kevés játék közelítette ezt meg), epekedve várom, vajon sikerül-e megteremteni újra azt a fantasztikus légkört, melyet anno immáron 9 éve nem tudok elfeledni. További információ a készülő játékról, és a hivatalos honlap: http://www.activison.com/games/rtcw/

Az új ELSA LANCOM DSL/I-1611 eszköz Internetelérést, routolást biztosít minden helyi hálózaton lévő felhasználónak. Az eszköz képes ISDN, DSL, ADSL kapcsolatot létrehozni PPPoE-n keresztül, vagy mezei ethernet segítségével. A beépített alap funkciók, mint pl. az ISDN multi-protocol router és az ELSA LANCAPI emeli ezt a routert egy teljes irodai igények megvalósításának királyává.

Ezen felül az ISDN router egy automatikus backup rendszert is tartalmaz, mely akkor kapcsol be, ha a szélessávú adatszolgáltatás valamilyen oknál fogva meghal. Ilyenkor távoli eléréshez is használhatóvá válik. A Plug & Play installálás és a webfelületet támogató konfigurálhatóság (ELSA WEBconfig) mellett még a teljes körűen online figyelhetjük az eszközt működése közben. Részletes listát tár elénk a belső állomások csatlakozásáról, mint egy SYSLOG funkciót ellátva ezzel, a LANCOM DSL/I-1611 megfelel a mai összes kis és közép vállalati elképzeléseknek.

A LAN oldalon, a router 10/100-Mbps gyorsaságú Ethernet felületet támogat és az IP masquerading egy teljeskörű tűzfal szűrőrendszert biztosít. A biztonsági részek optimális elérési védelmet nyújtanak a belső hálózat számára.

A felesleges Internet kapcsolatokért és a túlszámlázás elkerülése végett, egy Intelligens kapcsolatszámlázó egység is helyet kapott a routerben. A standard TCP/IP protokoll használatával nincs szükség a munkaállomásokon történő bármilyen nemű installálásra, vagy egyéb extra beállításra.

Ezenkívül a LANCOM DSL/I-1611 felhasználható még IPSec alapú VPN (Virtual Private Networking) védelmére szélessávú Internet kapcsolathoz.
ELSA – további technikai paraméterek

Régebben többször szó volt arról, hogy mennyivel jobb hővezető az ezüst a vörösréznél. Itt most röviden és tömören, egy rövid teszt segítségével megpróbálom feltárni, mennyivel jobb, ill. rosszabb az ezüst.

Először is nézzük a puszta fizikai adatokat:

• Ezüst (429 W/mK)
• Vörösréz (401 W/mK)

A Watt/Kevin kifejezés az anyagra irányuló hő elvezetését, disszipálását mutatja meg. Értelem szerűen, minél magasabb az adat, annál jobb az adott anyag hővezetőképessége. Itt az ezüst kerül ki győztesen; ez 5%-kal jobb hővezetési tulajdonságot jelent. De vajon megéri-e ezüstöt használni vörösréz helyett, mikor a vörösréz kilója 1100 Ft, az ezüsté pedig majd 80-szor annyiba kerül?

Nézzük a tesztet. Adott két hideglap, az egyik vörösréz, a másik ezüst. Méretük 55*55*4mm, darabonként. Adott egy vízhűtés, most azt ne nézzük hogy ez önmagában hogyan teljesít, véleményem szerin azért elég gyengécske, de a különbség szemléltetéséhez megfelelő. Mindkét hideglapot egy vörösrézblokkhoz rögzítettem, majd kis járatás után elkezdtem feljegyezni az adatokat:

Teszteredmények
CPU/Alaplap	Blokk Fullteher	Idle helyzet	CPUCool mérése
Cu Athlon 1@1550 Abit Kt7a	32,2 C	26,2 C	39,8 C
Ag Athlon 1@1550 Abit Kt7a	32,2 C	26,2 C	36,1 C

Amint látjuk, azért van erős különbség magasabb hőfoknál, mert nagyobb hőmennyiségnél az ezüst jobban vezeti el a hőt. Talán emiatt is fog elkészülni az új 6.00b blokkom, mely már ezüst falakkal és talppal fog rendelkezni. Nem épp egy olcsó megoldás, az biztos, de ez a -3 C fok engem meggyőzött. Azért ne féljetek, én se fogom beolvasztani az egész csaladi ezüst étkészletet :o).

Manapság, mikor a PC-k sebessége irdatlan iramban nő, elvárjuk hogy a PC-ink gyorsabban bootoljanak, ezenkívül még gyorsabban lehessen velük dolgozni, másolni, de a merevlemezek sebessége a kapacitásukhoz képest alig nő. Ha az idő tényleg annyira fontos neked, ideje, hogy optimalizáljuk a merevlemezeinket.

Számos lehetőség kínálkozik, hogy megnöveljük adattárolóink sebességét és adataink biztonságát. A leghatékonyabb módszer, hogy RAM chipekre épülő merevlemezt veszünk. De elképzelhető mennyibe kerül ez, ezért ezt ne is folytassuk a mai halandók körében.

Egy RAID rendszer sokkal elterjedtebb és olcsóbb megoldást kínál, de csak akkor, ha IDE HDD-kből áll fel, és nem SCSI-kból, mert az még a mai napig is iszonyatosan drága. Alapjában véve az RAID több merevlemezt használ a gyorsaság és az adatbiztonság érdekében. Bár számos felhasználó figyelembe se veszi, Mode 0-t (striping), ami ugyan egy megvalósítható eljárása a RAID-nek, mivel nincs annyi adat egy meghajtón, ugyanakkor ott a rizikó, ha egy lemez tönkremegy, akkor ugrott az összes adatunk.

RAID 0 nem épp a hosszútávú felhasználóknak javasolt, hanem aki rövid ideig szeretne nagy sebességet élvezni, pl. videó editálás, videó encodolás, etc.

Adat töredezettségmentesítés:

Egy-két ok azért van, ami elhiteti velünk, hogy lassúak a merevlemezeink, vagy legalább is úgy érezzük. Az egyik a töredezettség, mely nagyban befolyásolja HDD-nk teljesítményét. Röviden: van pl. 5 db fájlunk. Normál esetben egymás után történnek rögzítésre. Mondjuk 4 fájl egymás után. Aztán a második fájlt letöröljük. Később egy ötödik fájlt másolunk fel. Az egyes és a kettes fájl közötti résbe az ötödik fájl ha befér bemegy, ha nem fér be, akkor annyi megy be amennyi odafér, a többi megy a négyes fájl mögé, ezzel kész is a töredezettség. Persze ha a fájlokat nem töröljük, nem másolunk újakat helyükre etc. Akkor a fájl olvasása közben 100%os teljesítményt érhetünk el. De amint egy fájl fejltöredezik, onnantól kezdve sokkal, de sokkal lassabb lesz, mivel ha pl. egy részt elolvasott a fájlból a fej, de ugyanakkor a másik rész máshol van, idő kell neki hogy megkeresse, és ez az időveszteség lassít, ezt a veszteséget a cache memory nem képes kiküszöbölni, hiszen fizikailag ő maga sem jut adathoz az átpozícionálás idején. Persze a töredezettség mértéke általában hiába nagy, ma már alig lassít, a cikk eredeti szerzője szerint lassít, szerintem NTFS, FAT32 alatt, ha teljesen töredezett a meghajtó még akkor se érezhető számottevő lassulás.

Mint látjuk a töredezettségmentesítés a cikk szerzője szerint fontos, szerintem is néha nem árt, de nem tart “hetekig, napokig” ha rendszeresen megtesszük ezt a merevlemezeinkkel.

IDE vs. SCSI RAID

Habár az emberek sokasága úgy gondolja, hogy az SCSI halálra van ítélve, azért még jócskán van előnye az IDE-hez képest.

	IDE	SCSI
Sávszélesség	100 MB/s (UltraATA/100)	160/320 MB/s (Ultra160, Ultra320 SCSI)
Kábel hossz	45 cm kábelenként	~150 cm
Eszköz / csatorna	2	7/15
Kihasználhatóság	Átlagos	Tökéletes
Multitasking Teljesítmény	Vezérlőtől függ, átlagos	Vezérlőtől függ, jó
Ára	Alacsony	Közepes – Drága
CPU terhelése	Közepes, magas	Alacsony

Tényezők, mint a kihasználhatóság és a multitasking teljesítmény és a CPU-terhelhetőség alapján talán az otthoni felhasználókat és a kis cégeket nem győzik meg, de jelentéktelen dolog, mint az, hogy a kábel hosszúság egy kissé nehézkessé teheti az egészet (mert pl. egy 45cm-es IDE kábel néha nehézségeket okoz, hogy elérjen és felcsatlakozzék néhány felső rekeszben lévő egységhez). Ugyanez a dolog fordul elő a high-end IDE RAID vezérlőknél, mint a Promise SuperTrak100-nál, ugyanis ez a rendszer jól, támogatja RAID 5-öt, de hogy felkössük a kellő mennyiségű 5-6 merevlemezt a kábelre, néha bizony komoly fejtörést tud okozni. A SCSI-nál 7 eszközt lehet csatlakoztatni egymás után, egyetlen egy kábelen, amire elég könnyű rájönni. A cikk eredeti szerzője elég béna lehetett szerény véleményem szerint, mivel általában, ha kellett, fabrikáltam magamnak még SCSI-hoz is kábelt.

RAID 0 szoftveresen

Az alap elképzelése a striping mode-nak nem épp új keletű, és nem is meglepő, hogy a Windows 2000-nek még hardveres RAID rendszer se kell, hogy egy RAID 0-t megcsináljunk. (Már a 4.0-lás NT is tudta, a kedves szerző nyilván csak nemrég óta használhat NT alapú operációs rendszert.) Ezt megteheted szimplán szoftveresen is, és méghozzá a Windows 2000 nem csak egy meghajtót és drive spanninget (több merevlemezt egynek lát) kezel, hanem a striping mode-ot is. Szkeptikusok most biztosan azt mondják, hogy egy szoftveres stripping mode zabálja a CPU erőforrásait. Ez természetesen igaz, de a mai CPU-knak ezt el kell tudni kezelni. Az elhasznált erőforrás, amit a szoftveres RAID használ, az alig valamivel több, mint a hardveres esetében.

Követelmények a szoftveres RAID-hez

A Windows 2000 képes bármilyen mennyiségű merevlemezt stripe-olni, legyenek azok akár különböző felületen. Pl.: 3 IDE, 1 SCSI. Míg a spanning lehetővé teszi, hogy egybe olvasszuk a merevlemezeink tárolókapacitását, a stripping a legkisebb drive-ra orientálódik. Pl. 3 db 40GB-os és egy 8GB-os merevlemezből 32 GB lesz összesen, hiszen 4×8=32. Tehát strippesetnek érdemes azonos méretű meghajtókat adni, de a fent maradó rész használható marad. Persze a legjobb teljesítmény elérése érdekében érdemes azonos méretű és fajtájú merevlemezeket használni. Ezen kívül pl. egy Promise Ultra100-as kártya nem annyira drága ahoz, hogy gyors és még + 2 IDE csatornához jussunk, így még megspékelve a rendszert.

Hogyan csináljam meg a RAID-et a Windows 2000-el?

Először is, telepíteni kell a Mass Storage Controllereket és a HDD-ket, amiket használni szeretnél. Ezek után indítsd el a Windows 2000 Management Conslole-t (run “compmgmt.msc /s”) és nyisd meg a Disk Management Foldert a Storage kategóriában.

Miután újraindítod a számítógépet (mindenképpen kell), csak nyomj egy jobb gombot a particós részen (amelyik drivenál csak akarod), hogy új particiót hozz létre. A Wizard engedélyezi, hogy készíts sima partíciót, vagy akár spanneld vagy strippeld a driveokat. Utána határozd meg a disk labelt és a sector méretet, formázd is le vele és ha ez megvan akkor készen is vagy.

A szoftveres RAID álnokságai

Végül is minden olyan megbízhatónak és egyszerűnek tűnik. Habár kiderült, hogy lehetetlen a Windows 2000-et egy szoftveres RAID rendszeren futtatni. Miután a RAID sor összeállt a Windows 2000 telepítéséhez, a telepítő nem ismerte fel a stripbe beállított meghajtót. Egyik lehetséges ok lehet az, hogy a Windows 2000 standard driverei nem támogatják a dinamikus drive modellt. Ha kiválasztod hogy az egyik RAID drive-ra tegye az OS-t, azzal jön elő mindig, hogy formatáld le. (Az angol forráscikk írója nem volt vele tisztában, hogy a Windows 2000 csak “tiszta” partícióról képes elindulni.)

Elég érdekes, hogy a Windows 2000-et egyáltalán nem érdekli, hogy hány darab stripped meghajtót installálsz, amíg azok jelen vannak. Pl. cserélni egy meghajtót egy tertiary masterről (ez a primary channel-e minden plusz IDE vezérlőnek) egy secondary slave-re, semmi hibát nem okoz. Egy picit talán a teljesítményben tér el. Eltávolítani bármilyek stripeset meghajtót viszont nem szabad, hiszen ezzel az egész rendszer elérhetetlenné válik, úgyhogy csak óvatosan!

A Stripeset beállítása

Szép lenne a Windows 2000-et egy sor RAID-re rakni, de ez nem fog működni. De vannak más kihasználási lehetőségek is a RAID-re. Pl. a Windows virtuális memóriafájlt lehet oda átpakolni. Ezt azelőtt tedd meg, hogy bármi adatot tettél volna a RAID-re, hogy a swap fájl ne legyen töredezett. (Úgy látszik az amerikaiak mániája ez a töredezettség.) És add meg a kezdő és a maximális méretét a swapnek. Másik lehetőség, hogy egy átmeneti háttértárolóként használjuk fel, a leghelyigényesebb alkalmazások számára, mint pl. az Adobe Photoshop, stb. Ha lehetséges, akkor az ideiglenes temp fájlok méretét is szabd meg.

A Tesztgép

Tesztrendszer
CPU	Intel Pentium III, 866 MHz
Alaplap	Asus CUSL2, i815 Chipset
RAM	128 MB SDRAM, 7ns (Crucial/Micron) CL2
IDE Felület	i815 UltraDMA/100 Interface (ICH2) Promise FastTrak100 Promise Ultra100
Grafikus kártya	i815 On-Board Graphics
Hálózat	3COM 905TX PCI 100 MBit
Operációs rendszer	Windows 2000 Pro SP2
Beállítások
Grafikus Meghajtók	Intel i815 Reference Drivers 4.3
IDE-HDDk	Intel Bus Master DMA Drivers 6.03 Promise Ultra100 Driver 1.60 Promise FastTrak100 Driver 2.00
DirectX Verzió	8.0a
Felbontás	1024×768, 16 Bit, 85 Hz Frissítés

Adatátviteli Sebesség Diagrammok

Egy drive

Ez egy ismeretes függvény a DTLA-ról, semmi meglepő.

Két drive, egy channel

Ez a diagramm olyan mint az elöző, egy drive helyett kettővel. Csak a függvény értékek különböznek: még egy drive 36MB/secre képes. A kettős config valahol 70MB/sné kezdődik. Ez kétszer nagyobb teljesítmény.

Két drive, két channel

Két channelt használni egy helyett nem jelent semi robbanást se fel, se le az adatátvitelben.

Három drive, két channel

A harmadik drive berakásával nem erte el a 75MB/s-t, de az biztos hogy az adatátviteli sebesség állandó marad 55MB/s környékén. A két meghajtós megoldás csak 38MB/s-t nyújtott, ami elég nagy különbség.

Három drive, három channel

És most jön az igazi paradicsom! Minden driveot önmagába masterként használni a saját IDE channelén annyit jelentett, hogy a 32bites PCIbus teljes sávszélességét kitudta a rendszer használni.

Négy drive, két channel

Néhányan talán 4driveot akarnak 2channelen használni a nagyobb kapacitás érdekében. Meglepetés szerűen ez nem hozza, a legnagyobb átviteli sebességet, épphogy csak 75MB/s felett van, viszont a minimum 72MB/s igazán lenyűgöző.

Négy drive, három channel

Három részre osztani a strippelést megemeli a teljesítményt 100MB/s fölé. A minimum az 76MB/s.

Négy drive, négy channel

Ez látszik a legjobb összeállításnak. De még ezse gyorsabb a master driveos megoldásnál.

Összegzés

A Windows2000 féle stripeset támogatás egy elég erős utility. Függ a driveok számától, elérheted az adatátviteli sebesség határát a PCIbuson (elméletileg 133MB/s). A 64bites PCI-os rendszereknél még magasabb eredményt lehet elérni, mégtöbb meghajtó, mégtöbb IDE csatoló használatával. Számos program írodott, hogy a forráskódok nagy részét a CPU chachében, vagy pedig a memóriában futassa, így a HDD-k teljesítménye másodlagossá vált.

A softwares stripeset tökéletes egy nagyteljesítményű temp tárolónak, a HDD zabáló programok felé. Windows swapfájlnak tökéletes hely, adatoknak, melyeket sűrűn veszünk elő. Véleményem szerint nem megfelelő folyamatos adattárolására, mivel nagyobb a kockázata sokkal mint az egy driveos rendszereknek, vagy nem RAIDes több lemezes rendszernek. Tehát nem érdemes sokáig rajta lementetlenül adatot tárolni a RAID 0-en.

A rendszer immáron 1,74Ghz (AMD Athlon 1Ghz@1,740Ghz (12*145Mhz)) teljesítményre is képes, maga a rendszer nem változott, egy 350Wattos új táp dolgozik, a frissen polírozott blokk mellett. A 3D-s alkalmazásokban is történt változás. A 3D mark 2000 default tesztje az ASUS v7700 GTS-szel (280/425) potom 10662 pontot hozott. 3D mark 2001 default tesztje pedig 4489 pontot ért el.