Manapság, mikor a PC-k sebessége irdatlan iramban nő, elvárjuk hogy a PC-ink gyorsabban bootoljanak, ezenkívül még gyorsabban lehessen velük dolgozni, másolni, de a merevlemezek sebessége a kapacitásukhoz képest alig nő. Ha az idő tényleg annyira fontos neked, ideje, hogy optimalizáljuk a merevlemezeinket.

Számos lehetőség kínálkozik, hogy megnöveljük adattárolóink sebességét és adataink biztonságát. A leghatékonyabb módszer, hogy RAM chipekre épülő merevlemezt veszünk. De elképzelhető mennyibe kerül ez, ezért ezt ne is folytassuk a mai halandók körében.

Egy RAID rendszer sokkal elterjedtebb és olcsóbb megoldást kínál, de csak akkor, ha IDE HDD-kből áll fel, és nem SCSI-kból, mert az még a mai napig is iszonyatosan drága. Alapjában véve az RAID több merevlemezt használ a gyorsaság és az adatbiztonság érdekében. Bár számos felhasználó figyelembe se veszi, Mode 0-t (striping), ami ugyan egy megvalósítható eljárása a RAID-nek, mivel nincs annyi adat egy meghajtón, ugyanakkor ott a rizikó, ha egy lemez tönkremegy, akkor ugrott az összes adatunk.

RAID 0 nem épp a hosszútávú felhasználóknak javasolt, hanem aki rövid ideig szeretne nagy sebességet élvezni, pl. videó editálás, videó encodolás, etc.

Adat töredezettségmentesítés:

Egy-két ok azért van, ami elhiteti velünk, hogy lassúak a merevlemezeink, vagy legalább is úgy érezzük. Az egyik a töredezettség, mely nagyban befolyásolja HDD-nk teljesítményét. Röviden: van pl. 5 db fájlunk. Normál esetben egymás után történnek rögzítésre. Mondjuk 4 fájl egymás után. Aztán a második fájlt letöröljük. Később egy ötödik fájlt másolunk fel. Az egyes és a kettes fájl közötti résbe az ötödik fájl ha befér bemegy, ha nem fér be, akkor annyi megy be amennyi odafér, a többi megy a négyes fájl mögé, ezzel kész is a töredezettség. Persze ha a fájlokat nem töröljük, nem másolunk újakat helyükre etc. Akkor a fájl olvasása közben 100%os teljesítményt érhetünk el. De amint egy fájl fejltöredezik, onnantól kezdve sokkal, de sokkal lassabb lesz, mivel ha pl. egy részt elolvasott a fájlból a fej, de ugyanakkor a másik rész máshol van, idő kell neki hogy megkeresse, és ez az időveszteség lassít, ezt a veszteséget a cache memory nem képes kiküszöbölni, hiszen fizikailag ő maga sem jut adathoz az átpozícionálás idején. Persze a töredezettség mértéke általában hiába nagy, ma már alig lassít, a cikk eredeti szerzője szerint lassít, szerintem NTFS, FAT32 alatt, ha teljesen töredezett a meghajtó még akkor se érezhető számottevő lassulás.

Mint látjuk a töredezettségmentesítés a cikk szerzője szerint fontos, szerintem is néha nem árt, de nem tart “hetekig, napokig” ha rendszeresen megtesszük ezt a merevlemezeinkkel.

IDE vs. SCSI RAID

Habár az emberek sokasága úgy gondolja, hogy az SCSI halálra van ítélve, azért még jócskán van előnye az IDE-hez képest.

	IDE	SCSI
Sávszélesség	100 MB/s (UltraATA/100)	160/320 MB/s (Ultra160, Ultra320 SCSI)
Kábel hossz	45 cm kábelenként	~150 cm
Eszköz / csatorna	2	7/15
Kihasználhatóság	Átlagos	Tökéletes
Multitasking Teljesítmény	Vezérlőtől függ, átlagos	Vezérlőtől függ, jó
Ára	Alacsony	Közepes – Drága
CPU terhelése	Közepes, magas	Alacsony

Tényezők, mint a kihasználhatóság és a multitasking teljesítmény és a CPU-terhelhetőség alapján talán az otthoni felhasználókat és a kis cégeket nem győzik meg, de jelentéktelen dolog, mint az, hogy a kábel hosszúság egy kissé nehézkessé teheti az egészet (mert pl. egy 45cm-es IDE kábel néha nehézségeket okoz, hogy elérjen és felcsatlakozzék néhány felső rekeszben lévő egységhez). Ugyanez a dolog fordul elő a high-end IDE RAID vezérlőknél, mint a Promise SuperTrak100-nál, ugyanis ez a rendszer jól, támogatja RAID 5-öt, de hogy felkössük a kellő mennyiségű 5-6 merevlemezt a kábelre, néha bizony komoly fejtörést tud okozni. A SCSI-nál 7 eszközt lehet csatlakoztatni egymás után, egyetlen egy kábelen, amire elég könnyű rájönni. A cikk eredeti szerzője elég béna lehetett szerény véleményem szerint, mivel általában, ha kellett, fabrikáltam magamnak még SCSI-hoz is kábelt.

RAID 0 szoftveresen

Az alap elképzelése a striping mode-nak nem épp új keletű, és nem is meglepő, hogy a Windows 2000-nek még hardveres RAID rendszer se kell, hogy egy RAID 0-t megcsináljunk. (Már a 4.0-lás NT is tudta, a kedves szerző nyilván csak nemrég óta használhat NT alapú operációs rendszert.) Ezt megteheted szimplán szoftveresen is, és méghozzá a Windows 2000 nem csak egy meghajtót és drive spanninget (több merevlemezt egynek lát) kezel, hanem a striping mode-ot is. Szkeptikusok most biztosan azt mondják, hogy egy szoftveres stripping mode zabálja a CPU erőforrásait. Ez természetesen igaz, de a mai CPU-knak ezt el kell tudni kezelni. Az elhasznált erőforrás, amit a szoftveres RAID használ, az alig valamivel több, mint a hardveres esetében.

Követelmények a szoftveres RAID-hez

A Windows 2000 képes bármilyen mennyiségű merevlemezt stripe-olni, legyenek azok akár különböző felületen. Pl.: 3 IDE, 1 SCSI. Míg a spanning lehetővé teszi, hogy egybe olvasszuk a merevlemezeink tárolókapacitását, a stripping a legkisebb drive-ra orientálódik. Pl. 3 db 40GB-os és egy 8GB-os merevlemezből 32 GB lesz összesen, hiszen 4×8=32. Tehát strippesetnek érdemes azonos méretű meghajtókat adni, de a fent maradó rész használható marad. Persze a legjobb teljesítmény elérése érdekében érdemes azonos méretű és fajtájú merevlemezeket használni. Ezen kívül pl. egy Promise Ultra100-as kártya nem annyira drága ahoz, hogy gyors és még + 2 IDE csatornához jussunk, így még megspékelve a rendszert.

Hogyan csináljam meg a RAID-et a Windows 2000-el?

Először is, telepíteni kell a Mass Storage Controllereket és a HDD-ket, amiket használni szeretnél. Ezek után indítsd el a Windows 2000 Management Conslole-t (run “compmgmt.msc /s”) és nyisd meg a Disk Management Foldert a Storage kategóriában.

Miután újraindítod a számítógépet (mindenképpen kell), csak nyomj egy jobb gombot a particós részen (amelyik drivenál csak akarod), hogy új particiót hozz létre. A Wizard engedélyezi, hogy készíts sima partíciót, vagy akár spanneld vagy strippeld a driveokat. Utána határozd meg a disk labelt és a sector méretet, formázd is le vele és ha ez megvan akkor készen is vagy.

A szoftveres RAID álnokságai

Végül is minden olyan megbízhatónak és egyszerűnek tűnik. Habár kiderült, hogy lehetetlen a Windows 2000-et egy szoftveres RAID rendszeren futtatni. Miután a RAID sor összeállt a Windows 2000 telepítéséhez, a telepítő nem ismerte fel a stripbe beállított meghajtót. Egyik lehetséges ok lehet az, hogy a Windows 2000 standard driverei nem támogatják a dinamikus drive modellt. Ha kiválasztod hogy az egyik RAID drive-ra tegye az OS-t, azzal jön elő mindig, hogy formatáld le. (Az angol forráscikk írója nem volt vele tisztában, hogy a Windows 2000 csak “tiszta” partícióról képes elindulni.)

Elég érdekes, hogy a Windows 2000-et egyáltalán nem érdekli, hogy hány darab stripped meghajtót installálsz, amíg azok jelen vannak. Pl. cserélni egy meghajtót egy tertiary masterről (ez a primary channel-e minden plusz IDE vezérlőnek) egy secondary slave-re, semmi hibát nem okoz. Egy picit talán a teljesítményben tér el. Eltávolítani bármilyek stripeset meghajtót viszont nem szabad, hiszen ezzel az egész rendszer elérhetetlenné válik, úgyhogy csak óvatosan!

A Stripeset beállítása

Szép lenne a Windows 2000-et egy sor RAID-re rakni, de ez nem fog működni. De vannak más kihasználási lehetőségek is a RAID-re. Pl. a Windows virtuális memóriafájlt lehet oda átpakolni. Ezt azelőtt tedd meg, hogy bármi adatot tettél volna a RAID-re, hogy a swap fájl ne legyen töredezett. (Úgy látszik az amerikaiak mániája ez a töredezettség.) És add meg a kezdő és a maximális méretét a swapnek. Másik lehetőség, hogy egy átmeneti háttértárolóként használjuk fel, a leghelyigényesebb alkalmazások számára, mint pl. az Adobe Photoshop, stb. Ha lehetséges, akkor az ideiglenes temp fájlok méretét is szabd meg.

A Tesztgép

Tesztrendszer
CPU	Intel Pentium III, 866 MHz
Alaplap	Asus CUSL2, i815 Chipset
RAM	128 MB SDRAM, 7ns (Crucial/Micron) CL2
IDE Felület	i815 UltraDMA/100 Interface (ICH2) Promise FastTrak100 Promise Ultra100
Grafikus kártya	i815 On-Board Graphics
Hálózat	3COM 905TX PCI 100 MBit
Operációs rendszer	Windows 2000 Pro SP2
Beállítások
Grafikus Meghajtók	Intel i815 Reference Drivers 4.3
IDE-HDDk	Intel Bus Master DMA Drivers 6.03 Promise Ultra100 Driver 1.60 Promise FastTrak100 Driver 2.00
DirectX Verzió	8.0a
Felbontás	1024×768, 16 Bit, 85 Hz Frissítés

Adatátviteli Sebesség Diagrammok

Egy drive

Ez egy ismeretes függvény a DTLA-ról, semmi meglepő.

Két drive, egy channel

Ez a diagramm olyan mint az elöző, egy drive helyett kettővel. Csak a függvény értékek különböznek: még egy drive 36MB/secre képes. A kettős config valahol 70MB/sné kezdődik. Ez kétszer nagyobb teljesítmény.

Két drive, két channel

Két channelt használni egy helyett nem jelent semi robbanást se fel, se le az adatátvitelben.

Három drive, két channel

A harmadik drive berakásával nem erte el a 75MB/s-t, de az biztos hogy az adatátviteli sebesség állandó marad 55MB/s környékén. A két meghajtós megoldás csak 38MB/s-t nyújtott, ami elég nagy különbség.

Három drive, három channel

És most jön az igazi paradicsom! Minden driveot önmagába masterként használni a saját IDE channelén annyit jelentett, hogy a 32bites PCIbus teljes sávszélességét kitudta a rendszer használni.

Négy drive, két channel

Néhányan talán 4driveot akarnak 2channelen használni a nagyobb kapacitás érdekében. Meglepetés szerűen ez nem hozza, a legnagyobb átviteli sebességet, épphogy csak 75MB/s felett van, viszont a minimum 72MB/s igazán lenyűgöző.

Négy drive, három channel

Három részre osztani a strippelést megemeli a teljesítményt 100MB/s fölé. A minimum az 76MB/s.

Négy drive, négy channel

Ez látszik a legjobb összeállításnak. De még ezse gyorsabb a master driveos megoldásnál.

Összegzés

A Windows2000 féle stripeset támogatás egy elég erős utility. Függ a driveok számától, elérheted az adatátviteli sebesség határát a PCIbuson (elméletileg 133MB/s). A 64bites PCI-os rendszereknél még magasabb eredményt lehet elérni, mégtöbb meghajtó, mégtöbb IDE csatoló használatával. Számos program írodott, hogy a forráskódok nagy részét a CPU chachében, vagy pedig a memóriában futassa, így a HDD-k teljesítménye másodlagossá vált.

A softwares stripeset tökéletes egy nagyteljesítményű temp tárolónak, a HDD zabáló programok felé. Windows swapfájlnak tökéletes hely, adatoknak, melyeket sűrűn veszünk elő. Véleményem szerint nem megfelelő folyamatos adattárolására, mivel nagyobb a kockázata sokkal mint az egy driveos rendszereknek, vagy nem RAIDes több lemezes rendszernek. Tehát nem érdemes sokáig rajta lementetlenül adatot tárolni a RAID 0-en.