Lehetne a mottónk. Persze nem fejnélkül előre a világba. Előre mindenért mindig mindenhol. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Szal történt, hogy szerdán Saimonsaiszel megszámoltuk a napokat és olyan döntést hoztunk, ami nagy valószínűséggel kihathat a péntek esténkre. Történetesen, hogy nézzünk le megint a telkükre, mert miért ne és milyen zsuga lenne megint lent romantikázni. A képből alkoholista Atilllla barátunk sem hiányozhatott, így fel is vetettük neki a történetet. Szokás szerint 99%-ra mondta, hogy biztos nem ér rá. Nem volt basztatás! Péntek reggel hív az arc, hogy na akkor mégis jön. Saimont felcsörrentem, hogy így döntött az idióta, szuperzöld vagy mi lesz? Pár perc után visszacsörrentett, hogy a kégli még szabad, de szombaton az ősét meg kell várni. Tehát pad was booked.

Pénteken kibaszott fáradtan, félmásnaposan, szarul befejezetem a melót. Saimon odadzsalt majd átjöttünk hozzánk. Kecó ellenőrzés, mert a melósokra figyelni kell címszóval végigmentünk az aktuális dolgokon, majd még az asztalos is kijött terepfelmérésre a szobám kapcsán, mert oda nekem körbe asztal kell és a rackszekrény fölött is legyen valami asztallap. Miután az egész család már ott lebzselt úgy döntöttünk, hogy na akkor megyünk át hozzánk, mert szabadulni kellett. A kecó jól néz ki haladtak. Nálunk bedobtunk egy kis kaját, respect az asszonynak és indultunk át a telek kulcsért és a szőnyegért amit le kellett vigyünk.

Atillllát 2x hívtuk míg jöttünk vissza Saimontól, nem vette fel. 8ra ígérte magát a jópofa, de tudjuk milyen. Megtankoltunk, majd indultunk vissza hozzánk mikor jött a telefon, ott áll a ház előtt. Zsír. Felvesszük, irány a tecsó. Vettünk pörkölt ízű gyors maggi tésztát, csirke húst, hagymát. Popcornt, sert. Felmerült az ötlet, hogy vezessen Saimon, így tudunk vedelni már a kocsiban is. Saimon elvállalta, így hát a serrel tudtam torkomat öblögetni az út alatt. A hosszú úton sokmindent megtudtunk. A nagy pumpás nívea basszájba!

Az este a főzéssel telt. Sikerült a húst nagyon jól megcsinálnom, a tészta az műanyag volt, így szépíteni nem lehetett. A srácoknak remélhetőleg izlett. Még pár órát ökörködtünk, aztán a meleg kályha mellett bealudtunk az ágyon. Reggel a lokál közértben vettünk kiflit, felvágottat, sajtot és zacskós kakaót, majd mindent elfogyasztottuk a gát mellett. Jó volt, jól éreztük magunkat.