Valahogy nem lepett meg a hír, hogy itt a vége. Csak az volt a meglepő, hogy egyik pillanatról a másikra derült ez ki. Jó, persze érthető is és nem is, most ebbe kár belemenni. Az, hogy miért húzta eddig ki a malév az egy jó kérdés, már sokkal korábban lakatot kellett volna tenni a pénznyelő ajtójára. Nemzeti légitársaság? Akkor miért repülünk wizairral és a többi fapadossal? Miért nem a malévet választjuk? Azért mert drága és még így sem tudja magát fenntartani. Ez van sajnos, egy ilyen kis légitársaság nem bírja ki, hogy minőségben egy nagyobbat próbáljon hozni. Ha megmarad fapadosnak, a csőpincérek felének kirúgásával és mindenért pénzkérünkkel, akkor talán túlél. De így nem lehet. Ahogy országon belül a taxisoknál, úgy kontinentálisan, de akár interkontinentálisan is működik a verseny a nagy cégek között. A sokkal alacsonyabb fix költségek miatt egy Lufthansa keresztbe megeszi a malévet, egy minden esetben teletömött gép inkább hoz pénzt, mint egy üres járat. Az évi több tíz milliárdos bukó helyett inkább emlékezzünk, hogy egyszer volt ilyen. Ha valaki akar üzemeltetni itt légitársaságot, akkor az majd jön és intézi magának, de ne az adófizetők pénzéből költsünk presztizs baromságokra. Ki nem szarja le, hogy nincs légitársaság? Majd utazunk azokkal akik jönnek. És már jönnek is. Ez az egészséges verseny, a kicsi meghal, vagy beolvad és behódol, a nagy életben marad. Amíg van egy egészséges verseny addig nincs baj, legalább 2-3 lehetőség közül választani kell tudni, akkor elméletileg nem lehet nagy baj. Azt meg úgy sem engedig meg talán ebben az évszázadban, hogy 2-3-4 nagy társaság egyesüljön, mert nem lesz alternatíva.