Az eddigi transformers filmek szerinti szokásos átlagemberből önfeláldozóvá válós szuperhős motívummal találkozunk ismételten. De hangsúlyoznom kell, hogy itt már a realitás érzés teljesen eltűnt és csak és kizárólag végletekben lehet gondolkodni. A film látványvilágára nem lehet panasz, 3dben nagyon királyságos volt és rendesen termelte a hangerőt a kb másfél millió lőszer és némi robbanószer ami a filmben el lett pukkantva.

A történetben természetesen az (a mostanában trendi módon nem dohányzó és nem alkoholista, Mark Wahlberg) amerikai egyedül nevelem a lányom és van egy kis beütésem című klisére épülünk amibe milyen meglepő módon a kislány barátja is belekerül és talán nem véletlen, hogy az apa és a srác ellentétei humorosan bontakoznak ki. Talán ez alapján számos történet jutna eszünkbe, mert ilyenhez bizony nem kell transformers, ez elmehetne egy szovjet partizánfilmnek is vagy akár egy fél évszázados westernt is egybe lehetne kötni egy ilyennel. A srác vezetési technikáján pedig lehetne bőven mit csiszolni, mert egy 20 éves rally felvétel is komolyabban néz ki, mint amit a filmben produkáltak…

A transformerek szerepe a filmben roppant egyszerű, megállítani a gonosz vállalat vezetőt akit amúgy bepaliztak az idegenek és az emberek meg kell óvni. Mást nem mondanék el, mert akkor már a teljes történetet lelövi az ember. Egy darab csavar volt a filmben, amire azért lehetett ám számítani, mert Stanley Tucci hiába szokott gonoszt játszani, azért a szíve mélyén mindig egy bűnbánó figura, tehát a főgeci szerepét a filmben nem ő rá osztották.

Engem az IMDB értékelés megdöbbent, mert ez a film szerintem a 7 pontot csak akkor közelíthetné meg, ha a történet nem lenne ennyire gyatra. Ha a film alcíme a kihalás kora, csak remélni tudom, hogy ez a stílusú forgatókönyv és történet klisé kihal végre a mozikból. 3 óra szenvedés….