Kicsit a Bruce Willis féle Loop történetére számítottam, nagyjából be is jött a történet, viszont több csavarral van ellátva a film, talán még gondolkodásra is sarkall a történet. Az elején nem annyira egyszerű a kép, nem lehet rögtön levágni, hogy pontosan miről is van szó, két főszereplőnk van, Ethan Hawke akit nemrég még pelyhes állúként is megcsodálhattunk a Boyhoodban és Sarah Snook aki eddig nagyjából sorozatokban próbált feltűnni, talán ez az első komoly szerep.

Ahogy mondom, folyamatosan kapjuk a történetet és a szálak több idősíkon is pörögnek, az első 20-30 percre még azt lehetne mondani, hogy unalmas, de mindenképpen kell, hogy a történetet megértsük és tényleg kezdjünk izgulni, hogy a férfi és a nő közt akkor mi is zajlik igazából. Többet nem is mernék írni, az időutazás az a címből kiindulva már garantált, a cselekmények viszont annyira jól keresztezik egymást, hogy a végén tényleg feltesszük a kérdést, mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Hát persze, hogy a kakas volt előbb:)

A megvalósításra nem költöttek sokat, nincs tele CGI-jal a film és nem várhatunk Van Damme féle látványos Időzsarus akciókat sem. Az 1950-1970 közti évek divatjait, hajviseleteit viszont megcsodálhatjuk, illetve a háború utáni tipikus amerikai kortárs / modern lakberendezéseket amitől egyébként én falra tudnék mászni. A filmnek van egyfajta negatív hangulata, de ez kell a történethez, a filmzene egyébként felejtős, maga a színészi játék sokat segít, mert képes megragasztani a nézőt. Nekem így ezzel a kerettel tetszett a film, 8 pontnál azonban többet nem tudok jó szívvel adni, mert azért volt picurka hiányérzetem a látvány és megvalósítás terén.