Korábban már volt róla szó, hogy zeneileg megtérek és a vinyl felé veszem az irányt az MD után. Az elmúlt évek alatt bővült a gyűjtemény új és használt lemezekkel is. Az általam hallgatot zenéket elkezdtem keresgetni discogson, amazonon, itthoni boltokban és kezdtem hasonlítgatni, hogy használtan mibe kerül, új verzió mibe kerül, miből mit lehet vásárolni. Jellemző, hogy inkább az elmúlt 20 év zeniét kerestem, tehát olyan nagyon idős kiadásokat nem is kerestem, viszont az elmúlt 20 évben a vinyl használat megritkult, most kezd ugye ismét felfutni. Talán időben, de sikerült pár lemezt tényleg nomrális áron megvásárolni. Látva most az árakat, na nem azt mondom, hogy befektetés volt, de az alábbi listán lehet látni, hogy mi a max összeg amiért tradelt az album, illetve, ha van is eladó akkor jelenleg elképzelhető, hogy ennél drágábban kínálják.

Armageddon the album: 40 USD postával együtt 2018-ban, most 182 USD.
Red Hot Chili Peppers – Californication: 27 USD postával együtt 2018-ban, most 150 USD
Bloodhound Gang – Hooray For Boobies: 28 USD postával együtt 2018-ban, most 113 USD
Hans Zimmer – Inception (Music From The Motion Picture): 4900 Ft, most 100 USD
John Williams (4) – Star Wars: The Force Awakens (Original Motion Picture Soundtrack): 7900 Ft, most 100 USD
Various – The Matrix: Music From The Motion Picture: 28 EUR 2018-ban, most 100 USD
Various – Music From The Motion Picture Pulp Fiction: 16 EUR 2018-ban, most 90 USD

Persze ezek már használt lemezek, de tisztán látszik, hogy sok olyan lemez van amiből, ha az eber kimarad akkor tényleg lemarad. Másik ilyen példa a The Offspring Americana albuma, az eredetit 25 éve adták ki, használtan 100 USD fölött lehetett kapni, egyik napról a másikra megjelent egy újra kiadás és 4900 Ft-ba került. 3 hónap alatt, de megérkezett, 15-20 ezer forint közt lehet még fellelni neppereknél. A történethez hozzátartozik persze, hogy a lemezekre vigyázni kell, ha többszöri meghallatás után sincs sercegés, pattogás akkor az ember jól végzi a munkáját. Sok használt lemeznél hiába adják meg a karcmentes, hibátlan állapotot, illetve a NM (near mint) besorolást az ember kap egy rakás karistolt, sőt volt már rá példa, vízköves fost. Lemezt besorolás alapján csak brutál mennyiségű feedbackkel rendelkező embertől vagy pedig újat a boltból! Egyesek azt hiszik, hogy a hagyatékban talált vinyllel megtalálták az arany tojásokat, de ez nem így van, hozzá nem értés végett és néha átbaszásból a portékákat próbálják jobb színben feltűntetni, mint ami. Egy használt lemez, ha már olyan álapotban van akkor nem ér semmit, egy VG vagy NM besorolás az tényleg élvezhető és az ember kifizetné a majdnem újkori árát érte, és itt jön az a kérdés, de mi van, ha már nincs belőle? Sokat kérnek érte és sokat fizetnek, de ha tré állapotban van akkor a meghirdetett 10 ezer forint seperc alatt nullára tud redukálódni, nem egyszer jártam így, hogy visszautasítottam drágára tartott lemezeket a valós állapotuk miatt, a beszélgetés vége odáig jutott, hogy jó, hát ők 5-10 embernél már próbálkoztak és mindig ide jutottak, akkor mennyiért venném meg? Dekorációnak 100 ft darabja, többet nem ér. Inkább keresni kell és tényleg kifizetni amit úgy gondoljuk megéri, mert a szarul szóló lemezt csak átbaszással tudjuk eladni, ahogy minket is átbasztak, persze ilyenkor nagyon nehéz megmagyarázni, hogy nem én karistoltam szarrá a lemezt, hanem ilyen volt mikor elhoztam.