Mindig is szerettem volna egy slotcar pályát magamnak mikor gyerek voltam. A vursliban nagy ámulattal néztük, ahogy a bakeliten futkorásznak a kocsik vég nélkül és a hatalmas meccseket sokszor a bénák lelkes próbálkozásai szakították félbe. A másik nagy favorit pedig a mario kart, igen, még az Snes verzió, azóta persze már jött n64től kezdve mindenre ami él és mozog, az utolsó Wii verziót mi is nyomtuk nem keveset. A két játék ötvözetéből a Carrera gondozásában jelent meg a super mario wii nevű slotcar játék. Ami érdekes, hogy digitális, tehát két sínen három autó is mehet, sávváltás lehetséges, egy irányú viszont a forgalom. Az analóghoz képest azért jó, mert 3 ember is tud vele játszani. Méretében 1:43 hoz, vagyis a kezdő, igazán gyerek méret, de ez bőven elég, mert egy technikás pálya a fél emeletet elfoglalná és az alkatrész utánpótlás is inkább már az igazi autók költségére hajazna.

A digitális ellen szól, hogy nagyon drága, viszont akciósan 60 lepedő helyett a szett végkiárusításban csak 18 ezerbe került, ami olcsóbb, mint a két autós analóg barátja. Még persze legalább ennyit érdemes rákölteni kiegészítőknek, híd elemek, további kanyarok más és más szögekben, hogy minél technikásabb és komolyabb pályát tudjunk összerakni, a digitális rész csak az autót és a vezérlést érinti, a normál kiegészítő Carrera GO analóg cuccok működnek itt is természetesen. Aztán persze a díszítés a végén, korlátok, zászlók, kész vagyon, de nem éri meg igénytelenkedni:) Amúgy a német ebay boltok a barátaink, ha sokat rendelünk, akkor a DHL-s 7-10 EUR postaköltség már nem annyira vészes egy egész nagy doboznyi motyóért.

Szeretik egymást:)

Az első igazi közös mű. Bob házrésze sajnos áldozatul esett a nagy kutyakergetésnek

Kihasználjuk az utolsó órákat is, hatalmas száguldás és élvezet a gyerek részéről, nagyszülők inkább a félelem és reszketés stádiumában vannak, anyag nélkül:) Érdemes figyelni a szlalomnál alkalmazott bedöntést és közben a finom vigyort.

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy ma reggel megszületett az első kislányunk Alexandra. 52 centi, 3420 g. Baba és anyu is rendben!

Két hét pihi a balaton mellett. Mázli volt az idővel, kifogtuk a jó meleget, előtte és utána már hideg volt. A víz 26 fokos volt legalább, délutánra a térdig érő víz szerintem volt 28 fokos is ami már szinte kellemetlen volt. Jó ez a balaton, de csak a gyerek miatt nagyon jó a 40 centis víz, különben visszataszító az egész, hogy nincs benne víz és tiszta zöld trutyi a part mellett a hínárok miatt. Csónakázni is nehézkes, mert a part közelében lévő homokpadokon felül a csónak és utána lehet tili-tolizni. Bentebb már jó, de 500 métert kell sétálni, úszni gyakorlatilag esélytelen, mert az ember végighúzza a lábát az iszapban. A víz tisztaságára nincs panasz, kiváló a minőség, csak ugye klasszik balaton szaga van ami lehet pár embernek visszataszító. Nem is értem, hogy miért engedték le tavasszal a vizet, aztán nincs eső és 50 centi legalább hiányzik a vízből.

Turista sok volt. Nyílván a preferált helyeken nem lehetett megmozdulni, de legalább látszott, hogy ki hová jár. A lellei spar gyakorlatilag végig tele volt németekkel, beférni nem lehetett. A kintebb lévő cba-t nem néztük meg, de ott is lehettek páran, a még kintebb lévő lidl is szintén zsúfolt volt. A távolabb lévő aldi már kellemes volt, kevés emberrel, pedig kínálatban ugyanazt tudja mint a lidl, csak ugye még 100 métert kell odáig autókázni és talán sokan nem is vették észre, hogy van aldi is a lidl után. A spar, lidl és aldi árai ugyanolyanok voltak mint pesten, ez normális. Viszont a meki árai a balaton mellett hozták a szokásos balaton feelinget, 10% plusz legalább ott volt, a menü drágább talán 20%-kal is, igaz 0,75ös ücsit adnak hozzá. Kérdés, hogy a kis üvegesnek megfelelő upgrade megér –e 200-300 forintot? Nyílván nem, de meki máshol nincs a környéken, így az okos turista nem tud mást csinálni, kifizeti.

A déli parton lévő falvak a felújított siófoktól egészen boglárig teljesen rendben voltak, nincs szemét, gyep nyírva, jó volt átautózni rajtuk és látni, hogy közelítünk a nyugathoz és távolodik a balkán, bár nem vagyok benne biztos, hogy egy bolgár aranypart nincs e tisztábban, rendezettebben tartva. Siófok belvárosát szépen megcsinálták, utoljára két éve voltam, akkor még átépítés alatt volt. Nagyon herzig lett, de kb 5 perc alatt bejárható és utána a koszos vasútállomás mutogatja magát, oda nem jutott el a tiszta udvar rendes ház szlogen sajnos. Voltunk tihanyban is, meglátogattuk a szobrainkat, majd egy kicsit a fő téren sétálgattunk és kajáltunk. Klasszikus turista lehúzó helyek, árban pesti árak, de mennyiségben és minőségben valahol a III. osztályú talponállót hozták. De ez van, főzöl otthon vagy elfogadod, hogy lehúznak. Odafelé a kompra esélytelen volt a felférés, gyakorlatilag szántód közepéig álltak az autók (a shell kút után 100 méterre), legalább 6-7 kompnyi autó lehetett. Így gyarapítva a kilométereket körbe autóztunk ami szép volt a szemnek és nem volt idegeskedés a forgalom miatt. A déli parton a régi hetesen kevesen voltak. Inkább mindenki autópályázott, ami dugó nélküli haladást tett lehetővé. A 71-s elkerülőjét használták szintén az emberek, így az m7től fűzfőig kényelmesen lehetett autókázni. Az északi part sem volt necces, pár autóval több volt, nem volt igazán zsufi egy hétköznap szerdán. A komppal mázlink volt visszafelé, a második kompra felfértünk. Nem 40 percenként járt, hanem 20 percenként, 4 komp rotált folyamatosan, ez nagyon pozitív csalódás volt. A 10 perces utat élvezte a család, mégiscsak gyorsabban jutottunk haza a délutáni sziesztára.

Összességében jó ez a balaton, a szállás az tényleg gusztustalanul drága, de a kajálást normális árakból meg lehet oldani. Ennyi pénzért biztos lehet horvátországozni, de ott heringezik az ember a strandon és kavicsos. No és persze a kicsivel lehet nem autóznék 8 órát. Jó volt a kikapcsolódás, télen is lehet majd jönni, ha ennyire lent marad a víz, mert gyorsan fagyhat és akkor lehet korizni a kijelölt területeken. A gyerek még nem látott úgysem ilyet, bár a jéggel ismerkedett már, mert megtanulta kinyitni a mélyhűtőt és a fiókból kivenni a fagyit:)

[View with PicLens]

Itt a jó idő, ennek örülni kell! Motort elő és élvezni a napsütést. Sajnos a márciusi tavasz egy részét valami fertőzésnek köszönhetően az ágyban tölltöttem. De már vége! Eljött a kertezés ideje, a gyermek kitessékelése a zöldbe:-)  Most, hogy van hinta és egyéb játszó eszköz a megnyugvás helyett jön az izgalom, hogy vajon mivel fogja a gyerek megsebesíteni magát, mert futás az van félelem nélkül. A nagyszoba már szinte unalmas és a virágföld sem olyan finom, mint két hónapja, így ráálltunk a kerti növényzet fokozott vizsgálatára. Laboratóriumi kölülményeknek még poénból sem nevezhető vizsgálat sorozatunk a vegetáriánus életmód rejtelmeivel kezdődik, gyermek ül a fűben és tépkedés után falatozni próbál, persze anyu és apu ezt nem engedi, így bekapcsol a failsafe mód és 130 dB-lel adja tudtára a világnak, hogy a megkaparintott zsákmány ismeretlen hiba miatt kicsúszott a kezéből. A homokot a kocsiból ki sem merem venni, mert az is biztosan emésztési tesztelés alá lesz rendelve. De egyszer túl leszünk majd ezeken is és azon lehet majd izgulni, nehogy csben lealázzon a gyerek:-)

Olvad a hó, süt a nap, tavasz illata a levegőben, a motorozás és a kerti grillezés! A belsőépítészeti téli munkák befejeztével (igen, kész a lépcső korlát alul és felül is, gyerek ajtóval) lassan jöhetnek a nyári lehetőségek. Már várom mikor a gyereket ki lehet rakni a kertbe és rohangászik a fűben. De egyelőre a cipő/papucs/szandál gondolatát kell megszoktatni a juniorral, ami nehézkesen halad előre.

Az előrehozott tavaszhoz kapcsolódik, hogy hamarosan cebit tour is lesz. Ezt is várjuk ezerrel, végre felfedezni a lehetőségeket egy új úton és nem az unalmas bécs – linz – passau útvonalat követni, hanem prága felé megnézni a cseh környéket és gyöngyörködni a tájban – környékben, jó kajákban és hideg sörökben, bár, ha vezetés lesz, akkor a sör elmarad. Azért előnye van ennek az útnak, szinte már végig autópálya és rövidebb több, mint egy százassal, tehát az órát amit megnyerünk azt prágában el lehet tölteni. Lehet este 10-11re érünk oda, de még akkor is van 1 óránk egy körbenézésre, egy könnyű vacsorára, mielőtt elhangzik Saimonsaisnek a bűvös ige: Sofőr, hajts! (no offense!) A prágai kitérő után folytatva az utat megcsodálhatjuk az ex keletnémet világot is, bár ők is kb akkor szabadultak a nagy vörös testvértől, mint mi, de úgy hiszem, hogy ott már kevésbé sem találni annyi élő örökséget, mint itthon. Remélhetőleg nem lesz fos idő és tényleg egy nyugis kényelmes utunk lesz végig. Már csak 2 hét és pár nap! CEBIT vigyázz! Megyünk!

Ismét kapargatással kezdődött volna a reggel, de egy takarónak köszönhetően ez elmaradt. A hideg itt van, megérkezett, de száraz a hideg. Pedig milyen jó volna a hó, a lehalkuló környezet, a fülsiketítő csend. Jól esik és szép is. És milyen jó bent ülni a pattogó tűz előtt és közben nézni valami jó filmet. Hát mert jó az nincs mostanában az biztos. A beltéri elfoglaltságok ideje jött el, aminek örülhetnénk is, mert legalább nem lesz koszos az ember annyira:) De a helyzet nem ilyen egyszerű. Sikerült a lépcső – kisajtó projectben 90%-s szintre eljutni. Karácsonyfát is kellene állítani. Ja és mikulás is van, persze nem csokival fogjuk a gyereket megtömni. Bár ilyenkor szerintem még azt sem érti, hogy ha kap valamit, azt csak egyszerűen van. Azért karácsonykor már remélem a csomagolást le fogja tudni tépni az ajándékáról:) Nem, nem az első pcjét kapja….:P

Mivel a csemete már bizonyíthatóan két lábon kíván hamarosan közlekedni és a mászás / kúszás műfaját is elsajátította, ezért biztonsági óvintézkedéseket kellett bevezetni. A cél az, hogy Jr bármikor és bárhol kényelmesen és biztonságosan tudjon közlekedni, minél kevesebb lekerítéssel, levágásokkal. Végülis ő is velünk lakik és ugyanúgy van joga megtekinteni a szobákat amikor csak szeretné. A legnagyobb veszélyt viszont a lécspő rejti magában, fel-le és persze a lépcső belső részén lévő lyukak, amiken egy felnőtt, ha akarna sem tud kiesni, azonban egy gyermek egy óvatlan mozdulattal ki tud pottyanni. Az elsődleges cél így a lépcső belsejére korlát és korlátbábok felhejezése lett.

Ezt 5 helyen kell elvégezni, ebből az előző hónapban az első két rész elkészült. A fel és lejáratoknál a belső korlát és a fal között persze valamilyen trükkös babavédő ajtót kívánunk felszerelni, hogy a gyermek szabad lépcsőzését most még megakadályozzuk. A jövőben a szabad fel/lejárást tudjuk majd biztonságosan az új korláttal biztosítani. További védelemben majd az asztalok sarkánán és a fiókoknál lesz. És persze gondolom egy méteres magasság alatt nem lesz törhető/mozdítható cucc.

Alszik a drága:-)

Péntek este a szaletlit az első póker csapat igénybe vette és fel is avatta. Hét ember nagyon kényelmesen elfért benne, csodálták, imádták az építményt, májam hízott a büszkeségtől (sajnos nem a töménytől), a jó idő mellett kifogtuk, hogy alig volt szúnyog, légy, etc, bár egy szúnyogriasztó be volt dugva és nem is volt szél, de azért kétlem, hogy az írtónak volt köszönhető a rovar/bogár mentes éjszaka. Az asztal simasága és használhatósága alkalmas a kártyára, ez külön öröm volt, így egyéb más ráépítmény nélkül hibátlanul lehetett használni.

A szombati 8+1 fős parti alkalmával hibátlan volt és vasárnap is a szaletli. Jó idő volt, jó volt a sütögetés is, jó volt a kaja. A kukorica és a krumpli kegyetlen jó a sütő oldalában hagyva, ropogós édes a kukorica a krumpli pedig kenhető lesz. A husokat nem közvetlenül a parázs fölött, levédve fentebb, de a fedő alatt grilleztük, puha maradt a hús, nem égett meg és nem volt száraz. Érezni lehetett a pác ízét. Szóval patentul ki van tapasztalva a sütés, jövőre minden hétvégén kötelező kellék lesz nyáron, ez már biztos, délben már nincs brtuális nap a szaletlinél, így árnyékban lehet sütni és enni, nem zavaró a 40 fok sem, ha árnyékban van az ember:)

A hétvége egyetlen negatív része a darázscsípés volt amit a talpamon szenvedtem el. A korai fájdalom, majd zsibbadás lüktetéssé vált, 3-4 órával később pedig elmúlt, másnap pedig kis viszketés jellemezte a szúrás körüli részt. Összességében a kurva anyját az agresszív darázsnak, legközelebb csak papucs, most is csak véletlen hagytam fent a teraszon, mert pakolgattam lefelé a dolgokat. Jó, hogy a szenvedés közepette a hús nem égett oda:) Volt idő / lélekjelenlét a darazsat a talpamból kitépni és utána felrohanni a fullánkját kihúzni csipesszel.

Hát úgy néz ki ez volt a nyár utolsó hétvégéje, innentől jön a szar idő és a hideg. Nem baj, ez is kell, jönnek a sorozatok hamarosan, lesz mit nézni dögivel, csak időt találjunk rá, mert az egyelőre a utód miatt elég nehéz napi extra 1-1 órát találni magunknak emberi időben:)

Tegnapi családi napot tartva a kis trónörökössel ellátogattunk az állatkertbe. Régen voltam már személy szerint, érdekelt is, hogy mi a látványosság, mit lehet nézni, látni. Persze a cél az lett volna, hogy a gyerek nézelődik, de a nagy evés és a kevés alvás után fél órát lazán aludt, a másik felet végigcicizte a maradék órát pedig kis nézelődéssel töltötte. Az már az elején látszott, hogy babakocsival nincs előnyben az ember. Sok helyen az aszfaltozott fő “út”-ról le kell térni a kisebb térkövekkel kirakott hepehupás részekre, itt nem könnyű tolni a kocsi, ha pedig alszik a gyerek akkor remek lehetőség felébreszteni. Lánctalppal vagy légpárnással előnyben. A másik szívfájdalom volt a pad. Bármerre néztünk nem volt, egy-két helyen volt sok-sok pad kirakva, de az is csak az állatkert közepén, mint valami gyűjtő pont. Szét kéne szórni a padokat az utakra, legyen minden állat előtt pad, ahova le lehessen ülni azoknak akik 5-10 percet is elüldögélnek az állatok előtt.

Az állatok mennyiségére és tartására viszont nincs panasz, szépen fel volt újjítva az egész és sok állat volt, látni is lehetett őket. Talán a pingvin/rozmár helyen tisztább lehetne a víz, de ezt még elnézhetjük nekik. Összességében nem annyira rossz hely az állatkert, persze egy logikusabb elrendezés, egy körbe járós mutogatós rész jobb volna. Térkép nélkül sosem tudtam, hogy pontosan mi van balra vagy jobbra, több kiírás kellene.

Elég komoly napi rutint tud az ember felépíteni magának, korábban elég sokminden belefért ebbe a napi rutinba, de mostanában ez valahogy nem sikerül. A hétköznapok este fél héttől fél tízig tartanak, amikor is játék, fürdetés, vacsora készítés, evés, beszélgetés és egyéb apróságok jönnek elő. A hétvégén lehetőség van közös sétálásra és ide-oda menésre, persze időre programozottan még. Ezzel a betáblázással sokmindent persze nem lehet kezdeni, ez sajnos az aktivitáson is meglátszik. Hétvégén azért van idő este 9 után a haverokkal foglalkozni, esetleg megnézni egy filmet, vagy bármit amit az ember akár hobbinak tud nevezni. Arra sikerült rájönni, hogy hétvégén tudunk némi időt szakítani, hogy valahogy kikapcsolódjunk. A gyermek aktivitása egyre jobban növekszik, ami abban merül ki, hogy szívesen eljátszik (alvás helyett is akár) a játszószőnyegén, egy-egy új plüssfigurával, akár 2 órát is. Ez alatt lehetőség van 3 sorozatrész megtekintésére is. Hétvégén így a heti adag pótolható. De igazából nem vagyunk lemaradva nagyon semmiről. A máciusi uborka szezon után jönnek lassan az évadzárók és utána persze majd max filmeket lehet nézni. Az idő hiánya miatt persze szart nem akar néz az ember, jól meg kell válogatni, hogy mit akarunk megnézni. A trónok harca sorozatot viszont kötelezően kell nézni, nagyon jó az első három rész, reméljük a többi is ilyen faszányos lesz, bár HBO sorozatról van szó, tehát aggódni annyira nem kell.

Szóval egyelőre ennyi, várjuk okosan a jó időt, hogy lehessen megint sokat sétálni:)

Andriska AndrewBoy Jr már majdnem két hetes, szombaton délután tölti a második hetet. Lényeg a lényeg, hogy megjött az étvágya és már a négy kilót célozgatjuk (ruhával már megvan). 2 hét alatt a kicsi sárgaság ellenére úgy néz ki, hogy minden a legnagyobb rendben, séta minden nap, kötelező, max felöltözünk. Kicsit nyűgös ez az igény szerinti etetés, de ugye ebbe nekem sok beleszólásom nincs, nem lehet. Külön öröm és boldogság, hogy némi növekedést véltem felfedezni, mivel szabó centi nincs, csak alu mérő, ezért a magasság mérésétől eltekintettem. Egyre többet nevet, röfög, sír és nézelődik folyamatosan. Bár nem tudom, hogy lát -e már konkrétan alakzatokat, de a hangra biztosan reagál. A kiságyas felhúzós music center hatással volt rá, mert a sírást felváltotta a nyögdécselés és a mosolygás. Nem, c-ben még nem tud programozni, meg különben is előbb a perl lesz terítéken. Deriválni már nagyjából tud fejben, de még vannak apró hibák:) Mindenesetre a hangja napról napra nagyobb. Remélem egyre többet lesz fent, annak ellenére, hogy ez általában visítással jár, de nem baj, engem nem zavar! Szóval majdnem két hetesen egyelőre minden fasza és frankó. Annyi minden előjött itt az elmúlt két hétben amire az azelőtti 9 hónapos felkészítő tréningen nem is gondoltunk. De nem baj, mindenki magyaráz, mondja mit kell csinálni és majd a 25 féle verzióból egyet megpróbálunk végigcsinálni.

Én már várom, hogy az első igazi játékait megvegyük neki, nem ezeket a plüss felismerhetetlen nyálszívó szörnyeket. Tescoban és IKEA-ban fasza vonat van, állítólag kompatibilisek egyással és a tescos verzió elemmel is megy. Igazából annyira nem vészes az ára és szerintem nagyon jól el lesz a gyerek vele. Lego vonat lesz majd a második lépés és persze egy lego város, előszedni a régi legoimat és el lehet kezdeni építkezni. Meg kell majd fém építő játék, az a csehszlovák féle cucc, na az is bejövős, mert ott lehetett elemes helikoptert építeni.

Képeket fb-n lehet nézegetni:P