https://cubik.com.tw/vpn/
rulururu

post archiválás 20 évre és tovább

January 17th, 2015

Filed under: IT,Oldies — AndrewBoy @ 7:54 pm

Nem olyan régen az archive.org elérhetővé tett több ezer klasszikus PC játékot, még a DOS hőskorából. Jó volt nézni a klasszikusokat, órányi böngészés után sem találkoztam teljesen ismeretlen címekkel. Felvetődik a kérdés, hogy tényleg fiatalon az ember lassabban érzi az idő múlását és jobbak így a reakciói, vagy pedig egyszerűen annyira egyszerűek és nagyszerűek voltak korábban a játékok, hogy szinte mindegyikkel lehetett játszani? Nem kell a kérdésre válaszolni, nyilvánvaló a válasz az időtöltésről. No, lényeg, hogy előkotortam a 20 évnél idősebb adathordozóimat és kipróbáltam mi az ami működik és mi az ami nem.

Elsőnek a CD jutott eszembe, hiszen az asztali gépemben még mindig van korongolvasó berendezés. Kis/Nagy floppy meghajtóm van, ugyanakkor a kérdés az volt, hogy van -e a mostani alaplapokon csati, amivel ezt meg lehet játszani. Jelentem nincs. A témán felbuzdulva gyorsan összeraktam egy ktx-333 configot, csak annyi elég volt, hogy valamiről tudjak bootolni, szerencsére találtam bootlemezt cd-n, kis és nagy floppyn is. Az asztali gépen a CD tartalmakat tudtam ellenőrizni, második de még meglévő legidősebb CD-m ami megmaradt ’95-ben készült. Kodak InfoGuard, hirdeti a felület, azt hiszem 3500 ft környékén járt egy ilyen akkoriban.

IMAG6578

Emlékeimben dereng mikor a CD írás lehetőségéről először olvastam a PC worldben, aztán a barátokkal vitattuk meg ennek a lehetőségét, Atilllla szentül megvolt győződve arról, hogy a CD készítéséhez (nem írás!) csíramentes környezetre van szükség és az otthon teljesen kivitelezhetetlen, még akkor is hajthatatlan volt, mikor a Ready Computer árlistáján láttuk, hogy alig 240 ezer forintért (persze SCSI kártya nélkül) már 2x HP írót lehetett kapni. A dolog pikantériája volt, hogy a 32 Mb ram javasolt volt a rendszerhez, bár SCSI mivoltaként okosan egyéb erőforrások terhelése nélkül végezte a dolgát, ha jól rémlik ekkoriban 16 Mb ram ára valahol 20-30 ezer forint körül járhatott.

Magán a CD-n persze nagyon sok karcolás van, mert volt szegénykém használva nem keveset, viszont 100%-ban sikerült beolvasni. Egy fél évvel későbbi Philips CD-t is sikerült visszaolvasnom teljesen. A 10-15 éves verbatimokkal szintén nem volt problémám. Fénytől és párától védve tartva úgy látszik 20 évet kibírnak a CD-k gond nélkül. Én még gombás CD-vel nem találkoztam, azok valószínű, hogy teljesen tönkremennek, ahogy a lencsék felületéről is a gomba lezabálja a rétegeket.

Floppy tekintetében már nem volt ennyi sikerem, pedig úgy gondoltam, hogy por/fény/hő mentes helyen azok száz évet is kibírnak. 20 ból 4 kis floppyn badsector jelentkezett, hogy ez már korábban ott volt -e, azt nem tudom, mindenesetre a 3M lemezek jobban vizsgáztak, mint a Sony lemezek. Nagyfloppy terén a gyári PC World mellékletek fele halott volt, a Parrot, Sony lemezek viszont úgy néz ki elnyűhetetlenek ebben a kategóriában.

Még a 40 Mb-s Maxtor és 171 Mb-s IBM (made in Hungary!:) HDD-ket is kipróbáltam. Az IBM teljesen halott, bár lehet már korábban sem lehetett vele mit kezdeni, felpörög, de se particionálni, se formázni nem lehet. A Maxtor winyónak brutál hangja van, viszont legalább visszaolvasható maradt. A DVD írás varázsából én már kimaradtam, a DVD hőskorszaka után elég olcsó lett a HDD amivel úgy volt az ember, hogy megéri venni a HDD-ket DVD-vel való szenvedés helyett. Most pedig, mikor pár ezer forint egy 32 Gb-s stick, nem is kérdés, hogy mire másol az ember, kérdés ezek a memóriák meddig bírják tárolni az információt.

No Comments

No comments yet.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Sorry, the comment form is closed at this time.

ruldrurd
Dadaamazon bike seat
© AndrewBoy's Blog , Desinged by Stealth Settings
Entries (RSS) and Comments (RSS)