Péntek este meló után sikerült összeszedni a sí cuccokat és a hóláncot. Más már nem is igazány hiányzott a túrához, csak pár ruha. Szombat reggel 5:30-kor indultunk. A határon már ott voltunk háromnegyed hétkor, azonban a másik autót rendőrök szekírozták gyorshajtás miatt. Hát ugye a késés… Hozzátartozik, hogy abban az autóban 2 nő nemű egyed is volt.

Sieltem én már életemben és a jól tudok korizni felkiáltással ez a sielős sztori jónak ígérkezett. Nagy reményekkel közelítettünk a cél felé. Martin már egyre közelebb  volt, mikor lekapcsoltak minket gyorshajtás végett. 54 km/h 40 helyett. Ok, rendben, gyorshajtottam, elismerem, de milyen elbánásban volt részünk? Lehet a rendőr nem igazán csipázta azt, hogy 6 nyelven kérdezzük, hogy beszél -e az adott nyelven Mint kiderült, a közeg nem beszél csak szlovákul. A közel tíz perces procedúra végén egy papírt akart velem aláíratni amit én megtagadtam, mert nem tudtam mit írok alá. Kézzel, lábbal elmagyarázta, hogy azon a papíron aláírásnak kell lennie, vagy nem megyünk innen sehova, mert inspekció fog következni.Továbbá csak szlovák postán lehet a bírságot befizetni. Hát majd meglátjuk, befizetm -e. Észtországi gyorshajtásom alkalmával a rendőrök beszéltek angolul és a nyomtatványon 8! nyelven is rajta volt az észt és az orosz mellett, hogy mit írok alá és mit követtem el. Aztán minden szükséges információt megadtak, hogy külföldről átutalással is ki tudjam fizetni a bírságot. Bár ezt ők sem vették még akkor komolyan és nevettek mikor mondták, hogy be kell fizetnem.

Az incidens után gyorsan felkaptuk a felszerelést, persze előbb a lányok divatbemutatóját kellett végignézni és smink igazításukat. Na irány az első kis dombocska és tanuljuk meg az alapokat. Kb fél óra után sikerült 2x lesiklani a junior dombon, aztán átmentünk egy nagyobb helyre. Szakaszosan apránként lassan ment a történet. Utána a sokszemélyes felvonóval vissza a legtetőre. Na ez volt a baj. Volt egy elég széles ám nagyon lejtős szakasz amit nem tudtam feldolgozni. Esés előtt pár másodperccel már verbálisan is kommentáltam a helyzetet és felkészültem a zakóra. A jobb térdem kicsit fájt, de 5 perc után már nem volt gond, mentem tovább. Aztán megint egy zakó, bár jóval kisebb, de jó darabig nem tudtam felállni. 20 perc sántikálás után átmentem a junior dombra ahol nyomtam még pár kört, aztán a kezelő bepipult és lezárta felvonót, hogy én nem vagyok “baby”.

Vezetni tudtam, csak a kocsiból alig tudtam kiesni. Fájt a jobb térdem mint az állat. Pár guggolás után már nem volt gond, de asszony unszolására a traumatológia ügyeletet meglátogattuk. Miután végignéztük 20 db kínai véres hörgését és összefoltozását következtünk mi. A doki rögtön közölte, hogy röntgen és majd meglátjuk. Kereszt szalag zúzódás, roncsolás, gipsz, trombózis ellen napi egy injekció. Aha… Pénteken kontroll, aztán meglátjuk a gipsz lejön -e. Szóval fekvés van most ezerrel, mozdulni sem szabad. Este meg döfhetem magam.. Öröm és bódottá. Azért jövőre majd újrajátszik a történet;)

Kedves jó Atilllla és Saimonsais rávettek, hogy menjek sielni velük. Nem olcsó sport a sí. Hétvégén voltunk a nagy kék sport boltban és nézelődtünk. Ruhát bazdmeg nem kapni 40 ezer alatt. Ha normálisat veszünk az már 60 pénz. Szemüveg 10 papírnál indul. Bukó és protektorok egy másik 20 pénz. A léceket, botokat, kötést és cipőt meg sem mertem nézni, azt úgy is kölcsönzöm. Szóval gatya még mindig nincs meg, de este hervisben megtekintjük. Megyünk viszont botot, lécet és cipőt kölcsönözni. Ha minden igaz akkor 6 ezerből megúszom az egész hétvégére a bérlést. Van már kesztyűm és egyszerű szemüvegem meg sapim. Ez is került vagy 5 pénzbe.

Szóval, ha minden jól megy, akkor szombaton reggel 5 kor irány a felvidék. Kiváncsi vagyok mennyire fog menni, utoljára tíz éve sieltem, ha jól rémlik. Bátraké a szerencse, irány a fekete pálya:)

Szombatot beszéltük meg, délután indulunk. Szombat reggel 3-4 közt értem haza. Utána 7-ig tákoltam a szervert. Alvásba dobtam magam. Valamikor 1kor keltem fel, a jópofák kb akkorra értek oda. Sikerült asszony kocsiját lenyúlni és már indultunk is. 5 után kicsivel már a megbeszélt “szórakozó” helyen voltunk Debrecenben. A kollégák tárt karokkal és rögtön itallal vártak minket. Nem lehetett sértődést okozni. Pálinka, sör. Délibáb milánói 470-ért és utána még pár sör és pálinka.

Atilllla bemutatta a 3 ezer forintos szondáját. Neki 0,78 ezrelék, nekem 0,43 ezrelék volt a koncert előtt. Beballagtunk a főnixbe. Nem volt telt ház. Csak a legjobb számokat adták a srácok. Ütős, jó koncert volt. Mega feelinggel. Sajnos a fejfájásom a fáratság miatt gátolt a rendes tombolásban, de jól éreztük magunkat. 2 óra full tombolás volt. Mikor bejelentették, hogy ennyi volt mára, a “visszatapsolás” után még 40 percet muzsikáltak.

Mekiben még nyomtunk egy menüt, persze berakták a técsét. Szonda újjabb mérés. Atilllla 0,32 én 0,00. Furcsa volt, mert még sörszagom volt, de 10 mértem meg és nekem végig 0,00 jött ki. Atilllla tartotta stabilan a 0,3-s szintet. Saimonsais vezetett hazáig hazáig, utána ők elpályáztak. Beestem az ágyba 2 után és aludtam.

Szombaton dél körül sikerült az ágyból kivergődni. Elhatároztuk, hogy megyünk IKEA-ba, a budaörsibe, mert ott bizony van olyan ruhaakasztós cumó ami nekünk kell. A kabátokat még mindig nem tudtuk áthozni, úgyhogy ez SOS történet. A városon keresztül, mintha péntek lett volna. 45 perc alatt sikerült kijutni a városból.

Kiértünk az IKEA-hoz. Parkoló fullon. Az extra parkoló is tele. Számomra teljesen érthetetlen. Hétköznap bármikor mentem az IKEA-ba, nem voltak ennyien. De még múlt hétvégén sem volt ennyire dúrva az örsön lévő áruház. 15 perces keringés után eldöntöttük, hogy ezt kihagyjuk és elegánsan távozunk.

Délután közös programként a szoborpark látogatást tűztük ki célul. Ha már ott vagyunk, nincs onnan messze és biztosan nem lesznek ott sokan. Én már annó voltam, de ugye asszonynak ez egy kicsit más. A belépő potom 1500 Ft fejenként. Kicsit meglepődtem, de végülis, jó legyen. Nincs túl sok szobor a parkban. Ha jól rémlik 18-20 db körül lehet max-max. A terület elég nagy, így szinte üresnek tűnik.

A bejáratnál elvtársias hangulat uralkodik. Képeslapok és plakát hegyek, persze mind másolat. Az eredeti cuccokat aranyárban mérik. Egy rohamsisak 14 ezer Ft. Csupa olyan cucc ami nekem is van otthon és kintről fillérekért lehet hozni. Természetesen best of communism cd-k is. Aki egy kicsit keresgél a neten, az origiban is hallgathatja. www.sovmusic.ru.

Lehetne a mottónk. Persze nem fejnélkül előre a világba. Előre mindenért mindig mindenhol. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Szal történt, hogy szerdán Saimonsaiszel megszámoltuk a napokat és olyan döntést hoztunk, ami nagy valószínűséggel kihathat a péntek esténkre. Történetesen, hogy nézzünk le megint a telkükre, mert miért ne és milyen zsuga lenne megint lent romantikázni. A képből alkoholista Atilllla barátunk sem hiányozhatott, így fel is vetettük neki a történetet. Szokás szerint 99%-ra mondta, hogy biztos nem ér rá. Nem volt basztatás! Péntek reggel hív az arc, hogy na akkor mégis jön. Saimont felcsörrentem, hogy így döntött az idióta, szuperzöld vagy mi lesz? Pár perc után visszacsörrentett, hogy a kégli még szabad, de szombaton az ősét meg kell várni. Tehát pad was booked.

Pénteken kibaszott fáradtan, félmásnaposan, szarul befejezetem a melót. Saimon odadzsalt majd átjöttünk hozzánk. Kecó ellenőrzés, mert a melósokra figyelni kell címszóval végigmentünk az aktuális dolgokon, majd még az asztalos is kijött terepfelmérésre a szobám kapcsán, mert oda nekem körbe asztal kell és a rackszekrény fölött is legyen valami asztallap. Miután az egész család már ott lebzselt úgy döntöttünk, hogy na akkor megyünk át hozzánk, mert szabadulni kellett. A kecó jól néz ki haladtak. Nálunk bedobtunk egy kis kaját, respect az asszonynak és indultunk át a telek kulcsért és a szőnyegért amit le kellett vigyünk.

Atillllát 2x hívtuk míg jöttünk vissza Saimontól, nem vette fel. 8ra ígérte magát a jópofa, de tudjuk milyen. Megtankoltunk, majd indultunk vissza hozzánk mikor jött a telefon, ott áll a ház előtt. Zsír. Felvesszük, irány a tecsó. Vettünk pörkölt ízű gyors maggi tésztát, csirke húst, hagymát. Popcornt, sert. Felmerült az ötlet, hogy vezessen Saimon, így tudunk vedelni már a kocsiban is. Saimon elvállalta, így hát a serrel tudtam torkomat öblögetni az út alatt. A hosszú úton sokmindent megtudtunk. A nagy pumpás nívea basszájba!

Az este a főzéssel telt. Sikerült a húst nagyon jól megcsinálnom, a tészta az műanyag volt, így szépíteni nem lehetett. A srácoknak remélhetőleg izlett. Még pár órát ökörködtünk, aztán a meleg kályha mellett bealudtunk az ágyon. Reggel a lokál közértben vettünk kiflit, felvágottat, sajtot és zacskós kakaót, majd mindent elfogyasztottuk a gát mellett. Jó volt, jól éreztük magunkat.

Az elmúlt 2 hétben 3 autót sikerült nullázni + a turbós most ki is van vonva a tél miatt forgalomból, no meg kéne még bele 3 szívószelep.

Szal két hete asszony a 3 hetes kocsival csattant, dévú lanosz nem adott elsőbbséget. A történet nagyon egyszerű, macisajt, asszony jobbról jött, de csávókám a nyíregyházi apu egyetlen kocsiját kirakta elé csont nélkül. B oszlop 35 centit bemászott, kifli, ajtóknál 15 centi rés, ahogy azt kell. Kocsi oldalán csúszott másfél métert. Ha gázon megy az asszony, akkor megdöglenek. Ez van, ótó saját lábon elmegy, sírásrívás, három hetes a kis aranyos, elméletileg holnapra készen is van. Csak lego az egész, új alkatrészek, minden csere, szép lesz, jó lesz.

Eltelt pár nap, anyósom asszonnyal megy lámpákat venni, autó lefullad, újra nem indul. Vezérműszíj szakadás, 28 ezer km van a kocsiban és lelazult a főtengely tárcsa. Beszarás, ford persze vállat vonogat, hogy az nem úgy meg így van. Nembaj, gariban csinálják okosan mostmár, holnapra talán készen van.

Hétvégén voltunk focus találkozón kunmadarason, baszott nagy volt a szél, reggel 10 fok, a gyorsulásmérő technikát kifejezetten élmény volt összeállítani. Köszönet Emesének, hogy hozott a tecsóból polárpulcsit és sapikat. Vége a történetnek, rakodunk el ügyesen, tele a kocsi, nyomok egy fél gyorsat, 90 nél elengedem 3-ban a gázt, hogy én már nem játszom, lassul az autó, 70-nél baszott nagy rázás, csattanás, kuplung összezárt állapotban megadta magát. Faszom tele, sebességet csak üresben veszi be, ráz a kocsi alapjáraton mint az állat, valszeg ferrodol réteg leszakadva + kinyomócsapágy szarrá törve.

Este ford aszisztánsz felhív, kijön a sárga angyal, merthogyámlehethogynemiskelltrailer. Sárga angyalos csóka megállapítja, hogy trailer. A kocsit a helyi szervízbe lehet elhúzni, 4 napra ingyen csere autó, ma reggel már szedik szét és du hívnak, hogy mi a hányás a kocsival.

Szal ma inkább sógorral hozattam be magam, nehogy a csereautót, vagy a céges másik vw-t is nullázzam. Öröm és bódottá. Hepinesz. De legalább jó volt a találkozó, mulattunk, szórakoztunk, annyira nem ittunk be mint a múltkor.

Tegnap reggel már szarul keltem fel. Reggeli utazásom során 2x felbaszták az agyam és sík ideg voltam mire beértem. Aztán úgy nagyjából meg is nyugodtam. Tudtam, hogy délután megyünk kirándulni jól. Hát délután mentünk is, budakeszi mellé, valami romokhoz, valami juhász, na kb ez rémlik, mert agyilag nagyon nem voltam ott. Kb 2-3 km-s séta a munkatársakkal, pont tutin elég is volt. Kényelmesen a természetben egy órát sétálni, már-már megnyugodtam, és az odaérkezés dugós fájdalmát el is felejtettem. Hazafele kollégákat kiraktam, majd mentem haza, boldogan, teljesen nyugodtan…

Szól sasszemű cseresznyétől a mentsd meg az estét, lángzám harmadikban gurulok a pólus előtt, majd egy nő úgy dönt, hogy a jobb sávból visszafordul 3 sávon keresztül és záróvonalon. De ezt úgy adta elő, hogy kirakta az indexét, villantottam hogy gyere, és keresztbe berakta elém a kocsit, na éppenhogy nem mentem neki a kocsi oldalának, persze még neki állt fentebb.

Haza érve a családi council megbeszélte, hogy este mozi lesz a vipben. Úgyis éhesek voltunk, így nem volt probléma, hogy degeszre zabáljuk magunkat. Saimonsais viszont megint jön 3 ropival:) Illetve hattal, mert a múltkorit sem fizette ki. A film elment kategória, ja igen, will smith bunkó szuperhőst játszik. Röhögni lehetett rajta, de a story az more or less felejtős. Egyszer jó volt megnézni aztán annyi.

11 után értünk haza, nem volt nehéz elaludni….

Atilllla egy igazi állat(barát). És most nem arra gondolok, hogy kutyust vagy cicát tart otthon, mint általában a normálisabbja, de itt ilyenről nincs szó. Atilllla madárpókokat tart. Igen, szép szőrős csápos “kis” pókocskákat. Pénteken este voltunk egy szintén fanatikusnál, hogy pároztassuk a pókokat. Azonban Atilllla hímjét annyira megviselte az út, hogy a nősténytől távoltartotta magát. 2 órát töltött el a terkóban, de a nőstény közelébe sem ment. Amikor a nőstény rámozdult, akkor a hím elfutott. Nagyon lol mikor két tíz centis pók ilyet művel. Na mind1. Szóval ez rég volt, csak valamiért draftban maradt. Mindenesetre egy élmény volt látni a pókokat, de azt hiszem otthonra kihagyom őket.

Az élet nem egyszerű. Az elmút két hét kapkodás és rohanás volt. Aludni is alig volt idő, múlt hét hétvégén sem sikerült normálisat aludni. Hát gondoltam, hogy most ezen a hétvégén. Tippelj. Nem nyert! A hét közepén kitaláltuk Saimonsaissal, hogy a Tiszánál lévő telkükre lenézünk és kipihenjük a fáradalmakat mobil és laptop nélkül. Bevettük a buliba Atillllát is, merthogy ő is szív egésznap címszóval kapcsolódjon ki, legalább egy kicsit. Persze 3 napig kérette magát mint egy rossz ribanc, de aztán a lanparty szó hallatára már elkötelezte magát a közös időtöltésre. Persze aztán rájöttünk, hogy 30 fokban lanoljon akinek hét kedves anyukája van és inkább tisza.

Pénteken egésznap pörgés volt az irodában, tudtam hogy legkésőbb fél 3kor le kell lépnem, mert konyhát kell rendelni, egyeztetni, stb. Ebből az lett, hogy kb 3-ra oda is értem, majd a hatalmas megbeszélés kellős közepén még vagy hatan hívtak melóból kifolyólag. Ekkor akartam kikapcsolni a mobilom, de még azért sógornőm még pont elkapott. Ott van nálunk, vigyem majd haza, mert asszony lelép a lett testvérekkel anyósomékhoz. Persze sógornőm azt mondta 5re otthon kell lennie. Mondom szuper. Konyhás után padlóval döngettem haza, majd még gyorsan lenyírtam a gyepet és a leányzót elvittem haza, persze előtte még gyógyszertárba is menjünk el, ha már kocsival vagyunk, mert az nekem úgysem nagy durranás. Kb 6ra értem haza, majd anyáméktól vettem érzékeny búcsút. Közben hívom Saimonsaist, aki nem veszi fel, majd végül visszahívott és tudatta, hogy 8 után lesz csak otthon, miközben egész héten arról volt szó, hogy korán megyünk én meg kapkodtam egész nap. A telefonhívás részleteiről talán majd maga Saimonsais beszámol;P

Elindultam 7:45 kor itthonról, mert már tényleg nem bírtam mit csinálni, blogot viszont nem lehet írni ilyen rövid idő alatt;P. A hungárián baszott nagy dugó volt, így a kerepesin jöttem végig, zöldhullámban átértem kelenföldre, na ilyen sem volt még péntek du/este felé. Felvettem az arcot, majd irány Atilllláért. Atilllla barátunk persze megérkezés előtti értesítés ellenére sem volt képes időben elkészülni, addig is mulattuk magunkat az utcasarkon részegen esedező, fetrengő részeg spinén, nagyon kész volt, sajnos sötét volt, hogy a fényképelővel le tudtuk volna csendben kapni. Atilllla megjött, majd rögtön közöltük, hogy irány a tesco és a benzinkút. Tescoban vettünk virslit, szalonnát, pulyahúst, sört, hagyományos burgonyaszirmot, de persze kenyeret nem. Pácnak egy kis mustár, zöldségfűszer keverék és olaj. Leérkezve a barombanda a sütőt készítette elő én pedig a konyhában előkészíettem a húst. Úgy gondoltam, hogy a hűtőbe már vissza se kell rakni, mert már tűz lesz. A nagy lófaszt. Színes reklámújságból akarták a tűz alapot megcsinálni, vékonyabb ágak segítségével. Némi zippo benzin és hasított fa megtette a hatását, majd toltuk is rá a faszenet. A kaja jó volt, bár a krumpli kicsit kemény volt legbelül.

Kaja után már pár sör után Atilllla magyarázott végig. A témakör a szokásos. Megtudtuk mi a latex búslakodó. Beszarsz bazdmeg, van ilyen. Keress rá. Kb 3ig voltunk fent aztán elaludtunk, reggel 11kor keltünk. Megnyírtuk az orgona bokrot, összepakoltunk és lementünk a tiszatóra. Atilllla viszont nem volt a legjobb formájában, mert (ex)hölgyeménye kicsit felzaklatta, hogy hol is járunk már, mert délelőttre ígérte magát. Némi összetűzés után gödöllőn megvártuk Atilllát és átjöttünk hozzánk. Felmarkoltam újabb ruhaadagot, majd irány a balaton.

Kb este 8ra már a balcsin is voltunk, akarattyán csináltunk rahedli fényképet a balcsiról. Valami festmény látvány volt, utánozhatatlanul csodálatos. A kilátó meg van még mindig, de most nem másztam fel rá, pedig tíz éve sok-sok órát töltöttünk ott el. A nosztalgiázás után átmentünk siófokra Vírusékhoz akik már délután 4től alapoztak. Kiderült, hogy Vírus is szingli, így hát Atilllla és Vírus nőfaló pályán érkezett siófokra. Sikerült egészen időben, kb 11kor elindulni a sétányra, de azonkívül, hogy a strand előtti szökőkútnál a 16 éves picsák tivornyáját hallgattuk, semmi nem történt. Sétálgattunk ide-oda egy másfél órát, dobtunk egy közös gyrost, aztán Vírus haverjai után mi Saimonsaissal nyomtunk egy kávét és beszélgettünk. Rájöttünk, hogy ide már mi nem vagyunk elég liberálisak és egy húspiachoz hasonlítottuk a sétányt. Egyedül talán a szegény öreg cigányprímás aki fáradtan botorkált hazafele volt az egyetlen igaz ember a tömegből. Miután a többiek elmentek a “renegét”-be dizsizni, mi a kocsihoz visszaballagtunk és fél órát szusszantunk. Atilllla persze telefonált, hogy elindult felénk, de fingja nincs merre vagyunk, vegyük fel a hídnál.

Tehát, 2 tó, 500 km, hajnal 3:45 kor raktam ki őket, aztán kb 4re hazaértem. Keltem tízkor. Mentem aludni.

Persze nem celziuszban, hanem farenheitben, vagyis kb. 40 fok. Mára 35 fokokat mondanak, eső nyista. Június vége van, milyen lehet akkor az igazi július/augusztus? Múlt évben disznó mázli volt, 27-28 fok volt végig californiában, persze ott mindig ennyi van augusztus végéig, mikor jön a kánikula 40 fokkal. Viszont ott nincs páratartalom, mindig van egy kis szél, így bármennyire is meleg van, elviselhető. Talán idén nem kerüljük el a 40 fokot több napig, de akkor viszont már otthonra is kellene légkondi, mert aludni 30-35 fokban nem igazán lehet jól. Sőt, igazából 35-40 fokban semmit nem lehet csinálni. Maximum veszünk egy 3-4 hurkás felfújható kismedencét és abban tesped az ember pl kerítés festés helyett.

Addig is egy kis egyveleg Santa Monicáról, mert szeretem.

Péntek délután sikerült kiszabadulni egy wellness hétvégére. Konkértan egy óra volt átszenvedni a városon, de az M1 már jól járható volt. A célállomás Bük volt. Csóri Tomtom nem tudom mi alapján számolja végig a legrövidebb/leggyorsabb utat, de tényleg gyorsan ott voltunk, Győrtől alig 50 perc volt az út. Konkrétan nem a fő utakon, hanem gyenge minőségű mellékutakra terelt rá és toronyirányt verzióban közelítettük meg az ovjektumot. Átvizsgálva a jobb utakat, valóban rövidebb volt így az út cca 16 km-mel, ami azért már szép spórolás, igaz 100 helyett néhol csak 70-80 közt lehetett haladni, persze a futómű ezt nem köszönte meg. A wellness jegyében belső, külső, termal, élményfürdős medencék közül tudtunk választani, a külső medencében fél óra után szét égett a hátam, még mindig fáj. Minden szép volt, jó volt. Vasárnap reggel 1 órára visszaértünk és akkor jött a borzalom…

Füvet kell nyírni. Mióta van locsoló rendszer csodaszép sötétzöld a fű. Sűrű és gyorsan nő, cca 10-12 centit hetente. Egy 3,6 LE benzines nem önjáró fűnyíróval szépen lehetett vágni, viszont csóri nyíró kerekei már keresztbe áltak, a zsák kiképzése nem a legjobb, cca 50 liter fér bele, de a vizes füvet nem tudja apróra vágni, így nagyon hamar betelik és a nedves fű rohadt nehéz, utána már mozgatni is kínszenvedés a fűnyírót. Vasárnap délután így arra az elhatározásra jutottam, hogy most már végre veszek egy önjáró, nagy zsákos, mulcsolós, hyperszuper gépecskét.

Csodálatos napsütésben örömmel indultunk el először a bricoba, ahol közölték, hogy a lejárat nélküli vásárlási utalványt nem tudják elfogadni, mert a rendszer már kifizetettnek tekinti és ezek amúgyis fél évig érvényesek, namost erre nem volt ráírva, hogy mi az érvényességi idő vége, pár perc balhézás után közölték, hogy hát most nem tudnak mit mondani, jó, ezer forintos utalvány, dugják fel. A fűnyírót kiválasztottuk, de nézzük még meg máshol is, háthat olcsóbb. Kiállva a parkolóból a hondás néni szépen tolatott ki, majdnem nekünk jött, hiába dudáltam, nem akart megállni, nézett mindenhova, csak maga mögé nem. A Corában lófasz volt csak normális fűnyíró nem, így az Obi felhívása után a bricostorenál döntöttünk, úgyis kell még locsolókocsit venni meg ilyen apróságokat. A Cora parkolóban kitolattam a parkolóból, már szedném el jobbra és indulnék el, mikor a suzuki belémrongyol háttal. A jobb hátsó sárvédő ív kicsit horpadt, de pont az ív, szépen glettelve lesz gondolom. Ennyit a sérülés mentességről. Ha már törik az autó, szeretem én törni Szal úgy néz ki a csávó kötelezője rendben, így gyorsan megoldódik a dolog, de ugye kárfelmérés, javítás, ezzel is rohangálni kell és a drága időt rabolják el az embertől.

A parkolós incidens után a bricoban megvettük a nyírót, majd boldogan vittük haza mikor szakadni kezdett az eső. Az m3 bevezetőről újpalota fölött konkrétan egy szürke függöny volt, kb úgy nézett ki mint egy gombafelhő szára. A nyírót összeállítottuk, ami 3 percet vett igénybe, majd még két csavart betekertünk. Első ránézésre a 6 lapos csavarok 10mm-snek tűntek, de nem. Mivel a partner márka az jó usa cucc, ezért persze, hogy valami egyharmad collnál kicsit nagyobb, így a 10-s kulcs lefordult róla, dugókulcs nem fért oda, még jó, hogy a kemping készlet otthon volt és nem a garázsban, így azzal sikerült meghúzni. Elsőre beröffent a masina és már élveztem is a nyírást. Vizes fű? Már nem számít, boldogan kaszálok már mindent:) Szóval öröm és bódottá. A kert háromnegyedét 20 perc alatt legyalúltam, korábban még szar volt a fű kb 45 perc volt a szintidő a régi nyíróval.

Este nem bírtunk magunkkal és Saimonsaissal megnéztük az In Bruge-t. A story nem lett volna rossz, de többet is ki lehetett volna hozni. A trailerben látható az összes lövöldözés, de a film nem a pörgős akcióra épít. Nem, hanem a dumákra. Baszod olyan szövegek vannak benne, hogy beszarsz. Persze a szövegek nem éppen az irodalmi angolt tükrözik. Legjobb, hogy angol a film, igazi angol beszólásokat hallhatunk benne, már ezért megér akár egy jobb minőségű divx-t, vagy akár egy mozit, ha az ember szeret társaságban röhögni nagyokat.

Pénteken délután fordfocus.hu találkozó keretében lementünk a pongrácz majorhoz kerekegyháza mellé. A találkozót a családosok legnagyobb örömére autómentesnek terveztük, mindenféle egyéb programokkal. A majorhoz tartozik egy 3 szintes sok-sok szobás kis szálloda is. Megérkezést követően a cuccokat leraktuk, majd elmentünk vacsorázni egy jót. Kemencében sült csülök pékné módra nem éppen a diétás kajákhoz tartozik, de a hús iszonyatosan finomra volt elkészítve. A villán azonnal szétomlott A tejes pitét már nehéz volt utána megenni, így nehézkesen fáradtunk ki a parkolóba, ahol köbe áltunk és a kocsik csomagtartóját (kombik előnyben) ülőhelynek, illetve bárpultnak használtuk. Első este még finomokdva történtek az italozások, pár üveg pezsgő, sör és némi szatmári szilva társaságában telt az este. Hajnal fél kettő körül sikerült is ágyba bújni, azzal a jelszóval, hogy na majd holnap jó lesz a társaság és már nem fogunk annyit inni úgysem.

Másnap reggel fél tíz felé gyűlt a többi nép, kb 25-30 autó volt jelen, ez gyerekekkel együtt több mint 60 fős társaságot jelentett. Napközben a regisztráció és a welcome pálesz és pogi után valamiféle bio farmra vittek minket el lovaskocsival, ahol lehetett nézelődni és bort kóstolni. Amire azonnal rájöttünk, szembeszélben nem szabad lovaskocsin ülni, mert a ló elől van és előszeretettel szarik és hugyozik menet közben. A lovaskocsizás után egy igazi lovas bemutatót nézhettünk meg, na ez nagyon jó volt, több mint fél órás volt, volt itt kis pónis fogattól kezdve a ló hátán állva lovaglásig és a szekér csapatásig minden. Professzionális volt az előadás. Az ebéd egy nemgyenge gulyáslevessel kezdődött, én rögtön kettőt nyomtam be, majd utána jött a sültes tál, ahol még fejenként volt vagy 3-4 szelet hús, gomba és saslik. Volt valami desszert, de az részemről megint kimaradt. Kezdtődtek a játékok, kötélhúzás, zsákban ugrálás, kuplung és féktárcsa hajítás, gumi terelés, szépség és tisztaság verseny, kresz és focus tudás teszt. Pár óra alatt szépen rendben lezajlottak az események és mindenki örült mindenkinek. A díjak mint csoki és pia azonnali felbontásra kerültek és a helyszínen kezdődött a fogyasztás.

Este egy kevésbé gyenge budapestmódraszeletsültkrumplival akció volt, somlói desszertel és focusos tortával. Miután sikerült a kaját letuszkolni, utána szabadprogram keretében ejtőztünk egy picit majd indult a tábortüzes esti beszélgetős mulatság. Sajnos mindenre emlékszek…. Volt Jager, Unicum, Whiskey, sör…. Mennyiséget nem tudok, de a jager és unicum több mint a felét szemtanúk alapján én ittam meg. Volt kalandtúra részegen a gyerek mászókán, majd hajnal háromkor pihikézésre térés. Reggel 9kor volt kelés, a második epehányás után már rendben voltam, asszony készített leveskét, majd a dehidratáció miatt leküldtem 2 üveg ásványvizet és látszólag meggyógyultam. Szombat éjjel hideg volt, namost atomrészegen persze egy szál polóban jól meg is fáztam és iszom levét mert rohadt szarul vagyok. A kocsiért meg ki kéne ugrani inárcsra, a füvet le kéne nyírni, én meg kutya beteg vagyok és kollégák hada is szabadsgáon és dolgozni is kéne. Na ilyenkor mondom azt, hogy többé nem iszom. (szvsz tíz éve nem voltam így bebaszva).

Hétvégén megnéztük Szilvásváradot. Kilátó, tavak, etc. Gyalogoltunk egy jót és kajáltunk két helyen. Árban okés volt az egész történet, kaja nem a budai várnegyednek megfelelően volt mérve, de adagban viszont valami zónára hasonlított leginkább. Maga a kirándulás jó volt, animál atilllla barátunk újabb szexuális felvilágosítást tartott: dirty sanches és mérges sárkány. Linket nem adok, guglizzátok ki. Ezen még most is visítok. Extra programként lehetett volna 900 Ft-ért kocsival felmenni a kilátóra, vagy kb 800 Ft / főért odavissza vonatozni a Szalajka völgyben.

Na itt visítottunk, 600 tábla van kibaszva, hogy fokozottan védett környezetvédelmi terület. Akkor most, hogy is van, hogy autóval 900 pénzért be lehet hajtani? Legalább 5-10 ezer Ft / autó. Aki kényelmes, fizesse ki, hogy a szerpentínen rallyzgatva a gyalogos túrázókat kerülgeti és zavarja a csendet. De most komolyan, az mozgássérült az illető, persze, menjen ingyen, de minden normális ember tud gyalogolni a hegyi úton 45 percet és az aszfalton kb másfél órát, hogy feljusson a kilátóig. Azt már nem is említem meg, hogy a kilátó 300 Ft / főért látogatható, enyhén lehúzós, jó persze 3 évente alpinistáknak újra kell festeni/pácolni/lakkozni a fa kilátót és biztos nem volt két fillér felépíteni, na de akkor is. A parkolás 540 Ft / napja egy füves puszta részen viszont felbaszta az agyam. Jó oké, érthető, hogy pénzt akar csinálni Szilvásvárad, de akkor konkrétan normális parkolót csináljanak.

Alapvetően ember iszonyom van, ezért az elején még nagyon nem tetszett a sok ember. Iszonyat sokan voltak a hétfői munkaszuneti napra való tekintettel, de ettől függetlenül egy jót tudtunk kirándulni. A következő kirándulási lehetőség május 23 péntek, a cég költözik, kiadják szabadnapnak, így pár kolléga szerveződni kezdett egy börzsönyi kiruccanásra, már megint a csóványos…..

Azért el kell mondani, hogy a kirándulás alatt 11 főből 5 teló volt térkép szoftverrel (hehehehe csak én vittem GPS-t) és boldogan néztük, hogy a betonosút még mennyire van tőlünk. Geek vagyok, ez van, szeretem tudni merre vagyok és ma már úgy látszik a turista térkép és az iránytű elavult rendszert képez és a lehetőség adott a modern technikára. Persze több napos túrán ismételten a régi technológia fog segíteni, mivel a mobil/pda/gps lemerül.

Faszkivan mindenesetre, hogy nincs még olcsó mobil internet, vagyis van, de ugye a forgalom korlát kinyírja a feelinget, illetve az sem érhető el mindenhol. USA-ban már osztják szét, hogy a WiMax-ban ki fog értékesíteni, ki fog rendszert építeni, gondolom dél kóreában már müxik a dolog, hiszen egyre több WiMax capable telefon kerül a piacra, ami nálunk még persze használhatatlan. Ez a jövőre nézve egyet jelenthet, van egy eszközünk amivel felcsatlakozunk bárhol a hálón, kapunk egy IP címet, a többit ki lehet találni. VOIP-pal telefonálunk ingyen és bérmentve, persze ha a másik oldalon ua VOIP dolgozik, tehát ezt is egységesíteni kéne, e-mail címes azonosításnál nincs jobb, effektíve az email címek száma végtelen és teljesen szeményre szabott. Akinek ma pedig nincs e-mail címe, annak úgyis lesz, ha WiMaxos cuccot vásárol, mert ugye internetezni yó. A wifis telefon még nem a legjobb, de már kezd jó lenne, egyre több az ingyenes hotspot, külföldön, mert mi annyira magyarok vagyunk, hogy a tréonlájn által kirakott hotspotok rohadtul jelszavasak és nem lehet felcsatlakozni. Kérdés, hogy a saját otthoni t-online internet elérésem user/pass-a müxik e rajtuk? Van egy olyan negatív előérzetem, hogy nem és, ha hotspotolni akarsz akkor vegyél passt. Legalább a mekik egy részénél már ingyen van a fiera vagy mi a szösz. A plázák nagyrészében már ingyen lehet internetezni, Pizza-Hut is ingyen adja. Itt van lista yól, hogy melyik kajáldában/környékén találunk ingyenes hotspotot. A zsuga viszont a hungária krt a lehel és az árpád híd közt. Érdemes egyszer egy laptoppal végig sétálni és fél percenként frissíteni, 50ből 5-6 cég biztos van aki elfelejti levédeni a wifijét. Persze a forgalomban a kocsiban ülve ilyenkor max vészvillogóval yó magyarosan megállva lehet folyamatosan netezni, de gyalogosan hibátlan. Majd egyszer kinéznek az ablakon és látják, hogy micsoda gyülekezet van alattuk, és mikor kihúzzák az AP-t akkor az emberek halkan anyázva szétszélednek. Amúgy az állam igazán vehetne pár AP-t és rakhatná ki az önkormányzatoknál, rendőrségeknél és az állami cégek körül. Sőt…konkrétan a nagyobb főutakat végig rakhatná. Az infrastruktúra mondhatni adott, darabja kerül 20 ezer Ft-ba és inkább ilyennel fejlesszenek a jövőbe, mint megint venni egy új miniszteri autót.

Befejeztem a képek scannelését, 364 db kép jött össze 3 embertől. Jó volna további képeket még előkotorna a tisztelt nép. Sajnos akkor még nem volt digitális fotoaparat, így elég kevés kép készült. Mostanság egy-egy partyn 150-200 kép lazán készül / masina. Jó, ezek háromnegyede szemét, de akkor is, az emlékek meg halványodnak, kár volt annyi agysejtet kipusztítani, de azért egy újrajátszásban szerintem az egész banda benne lenne.

Fater megint felbaszta az agyam, boldog voltam, hogy végre jó a laptopja és tud róla filmet nézni és hang is van. Erre most? Leírtotta a User könyvtárat a vistáján és bukta a mydocuments és az outlook pstket. Faszkivan, kéne egy USB winyó és majd a GetDataBacket rászabadítom. Remélem nem fizikai probléma okozta a könyvtár szublimálását, és a legjobb, hogy már másolgatott is ide-oda a gépen, az esély csökken a visszanyerhetőségre.

Ma volt fordfocus.hu megbeszélés, jövőhéten 3 napos banzájos tali kecskemét mellett, ki kéne szenvednem egy ford focus totot, féktárcsát, kuplungot. 2 nap ivás, a 2 üveg Jäger és a Ruszkij Sztandard már a jégen, a rekesz sört majd a héten bevételezem.

Tegnap este felraktam a coppermine galleryt, telepítés nem tart 3 percig, de normális themet vadászni rá igen nehéz, így elkezdtem kreálni a sajátomat. Hát eddig jutottam egyelőre. Ide szánok pár publikus képet az életem mozzanataiból, no meg töménytelen mennyiségű képet a kocsimról

Hétvégén volt airsoft. Tudjátok, az a játék ahol nem festékgolyóval kell ölni az ellent, hanem kis műanyag golyóbisokkal. Szal a lényeg az, hogy élethű fegyverek, súlyra, méretre, kinézetre és légpuska elven működnek nagyrészt, megspékelve azzal, hogy elektromosak és sorozatlövésre alkalmasak. Ja és persze nem leszel festékes mikor eltalálnak, de a lényeg, hogy bevallod, ha eltaláltak, ha nem vallod be, akkor meg utána nagyon fog fájni Részleteket találtok a SoftAir.hu fórumán.

Nagyon jó volt a játék a hétvégén; СССР vs США, Red Alert II. Több mint százan voltunk, vagy mégtöbben. A játék Érd mellett volt, csak javasolni tudom mindenkinek aki szereti a paintball-t, hogy ezt is próbálja ki. Fegyvert 20 ezer környékén lehet venni használtan, új fegyver 30 tól a csillagos égig. A védő szemüveg az 800 Ft-től a csillagos égig tart. Lehet jönni bármilyen ruhában, nem kell védőruha, persze ideális a terepmintás öltözet. A lőszer pedig 0,9-1,1 Ft / darab, tehát jóval olcsóbb mint a paintball.

Sütögetés jó volt tegnap, volt kis tornázás is, a kézenállásom nem sikerült és átlendültem – ferde volt a fa – és így a pihepuha hátsó felemre érkeztem. És végre tegnap este Indiana Jones III. rész a TV2-n! Láttuk az első trailerért az Indy IV.-nek a moziban. Félek, ha nagyon várom a filmet csalódás lesz, bár remélem, hogy nagyon ütős igazi adventure mozi lesz. És ezt a filmet mindenképpen moziban nézzük meg méghozzá a VIP aréna moziban szerintem.

Polus moziban az Iron Man megtekintésre került. A film nekem rövid volt, bár 126 perces filmként ez nem hangzik mostanság átlagos filmnek. A film első órája azzal telt el, hogy barátunkat elrabolják és kiszabadul az Iron Man ruha ver. 1-ben. A következő 30 percben megtervezi a ver. 2-t és kipróbálja, majd az utolsó fél órában megy a harc egy koppintott ruházat ellen. Nekem nagyon kevés volt az igazi harc, alig volt valami komoly csépelés, sokkal több figurát ki lehetett volna hozni a harcokból. A színészi alakítást persze itt nincs értelme figyelni, mert a CGI pótol minket mindenért. Vagyis nagyon jól volt megrajzolva minden. Én mindenestre azt mondom, hogy 10ből 7-t kap a film, a story nem volt a legjobb, az akciókból még többet ki lehetett volna hozni. Ezt is láttuk, pipa.

Kutya sétáltatás pipa. Túl vagyunk rajta, régen jártam ennyit a természetben, igazi városi tahóként még távcsövet is vittem magammal, hogy az M0 építési munkálatait megfigyeljem. Persze aztán inkább vadnyuszik ugrándozását figyeltük hosszú percekig. Először én kicsi őzikének hittem őket, de utána asszony elmagyarázta, hogy hát az bizony nyuszi lesz. És a lényeg, a csömöri részen alig láttunk szemetet, nagyon sok szemetet elvittek és normálisan lehet sétálni, az idő is kitűnő volt. Viszont a pólus és ázsia center mögött botrány, hogy mennyi szemét van…

Az m0 pedig lehet tényleg elkészül augusztusig, legalábbis már nagyon kész állapotban van, táblák és a festés hiányzik, no meg a bekötő utak megépítése.

A túra. Igen. Csernobilba. Régóta foglalkoztatott már Csernobil. Nem igazán az össznépi ‘ezé döglik meg mostanság mindenki’ dolog miatt, hanem mert, hogy a gyíkrákba sikerült ezt ennyire elbaltázni. Nem vagyok atomfizikus, így sokmindent még mai napig nem értek, hogy mi-mivel-mit-csinál, habár mindig szerettem a műszaki dolgokat. Egy 4 ütemű motort össze tudok rakni, egy atomerőművel biztos nem boldogulnék. Szóval első körben ez érdekelt, hogy milyen a felépítés, persze nem elméleti szinten, hanem úgy gyakorlatiasan – mi is történik. A túra gondolata viszont ott kezdődött el, hogy S.T.A.L.K.E.R... meg még a COD4-ben Pripjatyban is kell akciózni, tudjátok, kihalt -szellem- város ahonnan kitelepíettek cca 49.000 embert. Sajnos vagyok annyira morbid, hogy most az érdeklődésem ilyen irányba volt képes fordulni.

Amit tudni kell, hogy a Zónába csak engedéllyel lehet belépni. Csak ukrán rendszámos kocsi léphet be és csak vezetővel lehet bemenni. Utakat szerveznek Kijevből, vagy a Zóna határától. Gugli a barátod. Pár száz Csernobillal foglalkozó weboldal és külföldi cikkek alapján úgy néz ki a dolog, hogy komoly veszélynek nincs már kitéve az ember. A sugárzás a Szarkofágtól a legerősebb, ami kb. 3x adagot jelent a normálnál. Meg kell jegyezni, hogy pl nyugat Kínában vagy Brazíliában a normál háttérsugárzás a normálnál kb 2x akkora, még egy transzatlanti utasszállítón a normál dózis akár 9-10 szeresét is megkapjuk.

Pripjatyban a sugárzás alacsony, már ami a városi részeket illeti. A moha, fák, pucér fémek még mindig sugároznak, ezért a betonról lelépni, tárgyakat fogdosni tilos. Természetesen a 15 emeletes épület tetejére fel lehet menni és körbe lehet nézni, egészen az erőműig ellátni és balra nézve az óriáskerék is kimagaslik a fák közül. A roncstemetőbe természetesen nem lehet menni a brutális sugárzás miatt. A túra alatt a sugárzó részeket elkerülik az emberek, egyetlen egy veszély van, mégpediglen kéremszépen a mikronnál kisebb forró részecskék, ezek repkedhetnek a levegőben és benyelhetjük őket. Ruhánkra, vagy bőrünkre esve semmi bajunk nem lehet, lenyelve viszont állítólag 0,0000009%-kal növekszik a bél/tüdő rák esélye.

Ez a túra lehet kicsit morbid és veszélyes, de a történelem része. Az egyik legszörnyűbb katasztrófa ami történt, de megnézni saját szemmel és átérezni kis részét a történelemnek szerintem belefér. Nomeg a cézium sugárzó izotópja még 40 ezer évig fog rendesen sugározni, szóval, ha addig nem megyünk, akkor sosem fogunk. A házak falai pedig nem fognak örökké állni, már 21 éve nem tatarozták őket. A témát aktívan kutatjuk, folyt köv további részletekkel.

Reggel 4:50 – ébreszt a mobil, valami fürdés féle után Saimonsaiszel sikerül elindulni kb 5:20kor. Találkozunk még pár cimborával a FordFocus klubból, majd irány a szolnoki Cora parkoló. Nyitás 8:00kor, megtámadjuk az energiaitalos pultot. Az egész héten tartó napi pár órás alvás már látszik az emberen – tíz éve még a 72 óra alvás nélkül is röhögve volt meg – így némi bomba készhezvétel után sikerült felébredni.

Megérkezve a helikopterbázisra egy régi Ikarusz buszra tereltek minket, onnan pedig bementünk a bázisra, majd pedig bevezényeltek minket egy előadó terembe. Itt megtudtuk, hogy mivel foglalkozik a bázis. Lényegében – mivel béke idő van – gyakorlatozás és speciális mentésekben vesznek részt, 24 órás készültségben 2 csapatszálító Mi-17-s helikopterrel. A Mi-24-s helikopter is használatban van, ezzel gyakorlatozás zajlik, persze mást nem tudnak vele csinálni, unalomból sem lehet a 12,7mm-s vagy éppen a bivajbaszó 30mm-s golyószórót cibálni. A bázison van meterológiai állomás, itt ledöbbentem, szedett vedett PC-k, régi DTK-k és egy frissebb HP gép volt, CRT monitorokkal és pár TFT-vel, Windows oprendszerrel és valami saját sw-vel. Őszintén? Valami komolyabbra számítottam.

A reptéren persze megnézhettük a csapatszállítót és a gyilkos Mi-24-t. Ez volt igazán a lényeg, brutális monstrumok, 20-25 éves darabok, de tökéletes állapotban. A Mi-24 gázturbinája egyenként 2250 LE, ebből kettő van neki, finom használat mellett percenként 35 liter kerozint zabál meg. Nem kívánom felsorolni, hogy milyen rakéták szerelhetőek fel és miket bír pontosan a helikopter, google segít ebben bárkinek.

A gépek persze amikbe bemászhattunk már leszerelt darabok voltak. Kívülről elég szűk kis kabinnak tűnt a pilóta fülke, de bemászva és leülve már kényelmesen el lehetett férni. Kicsit jó érzés volt látni mindent ciril betűvel, a főbb gombokat rögtön meg lehetett találni, mint pl a bombák és fegyverek kibiztosítása és a tűzgombok. Gondolnánk, hogy az orosz technika mennyire szegényes lehet, és hogyan állna meg egy ilyen gép egy Apache-csal szemben, de rögtön rá kellett jönni, hogy ezek a jószágok nagyon komoly gépezetek voltak és még most is azok. A golyószóró kezelésére kialakított célzó rendszer és a rakétakilövő és célzórendszer finomsága lenyűgöző és iszonyatosan egyszerű, nincs túlbonyolítva. A rakéta rendszerbe az ember belepillant, megnézi magának a célt, kilövi a rakétát és a folyamatosan célratartja a célzót, a rakéta pedig a radar segítségével célba talál. Semmilyen számítógépes vagy GPS vagy célmegfestéses módszer nélkül egyszerűen kezelve lehetett a távolból osztani. A normál nem irányított rakéták kilövésénél pedig a gravitáció és a célzó segítségével lehetett célbajuttatni az ajándékcsomagokat. Ilyen gépeket használtak Afganisztánban és láthattunk a Ramboban is, persze Sly minden gond nélkül futkározott a percenként 600 lőszert lőni képes forgócsöves 12,7-mm-s golyószóró elől, amivel szerintem párszáz méterre elég konkrétan lehet osztani (szó szerint) az ellent.

A napot pedig a múzeumban zártuk, ahol régebbi gépcsodákat tekinhettünk meg. Egy IL-18-s Malév gép is ki volt állítva. Az utastér a mai gépekhez képest brutálisan tágas. A folyosó több mint egy méter széles! Az ülések előtt van legalább 80 centi hely! Továbbá találtunk egy Gatling rendszerű (forgócsöves), !!!30!!! mm-s golyószórót is (MiG-29).

Lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat és nagyon színvonalas volt az előadás és az összes program!

A kaja pedig kiváló volt! Köszönet a szép napért.

Saimonsais jóvoltából a saját képek itt. A további képeket pedig itt találjátok meg.

Ma születésnapom van. Las Vegasban ünnepeljük a drága párommal. Eddig 14 USD-t buktunk és nyertünk 1 USD-t, azt hiszem a szerencsejátékból ennyi elég. Délután érkeztünk az új úton barstow felöl. Az interstate 15 rendesen ki van építve. A sivatag közepére még egy outlet centert is lebasztak. Persze meg kellett látogatni, asszony legnagyobb örömére Most irány az utca és a naplementében megnézzük a belaggio (angolul belézsió… bazdmeg) előtti szökőkút előadást, aztán vacsora, lehetőleg valami nagy darab bélszinkével.

Tegnap hazafelé menet benéztünk még egy élelmiszer üzletbe anaheim északi részén. Nehéz volt elmagyarázni, hogy női 3 pengés gilette borotvát szeretnék venni, a válasz mindig ez volt: Yo no hablo Inglés. Hát persze. Egyetlen egy dolog jutott eszembe spanyolul, valamiért a pengére gondoltam, espada. Meg persze mutogatni női lábat, nem levágni, leborotválni. Na aztán megnyugvás volt, adták. Hozzá persze classic tortilla chips, és dr pepper, nagy mennyiségben. Jó volt este fogyasztani, ma majd megyünk wendy’sbe végre, az egyetem mellett van egy szép nagy lent a figueroa mellett.

Befigyeltünk az autóba reggel és felkanyarodtunk a sunset felé, persze wilshire, vincenten keresztül, hátulról közelítettük meg a Rodeo driveot. Pár órás sétálgatás és fagyizgatás után a beverly centert céloztuk meg, gyalok elég sok tömb (közben szembesültem, hogy a nike towert bezárták), így kocsival jutottunk el oda. Önmagában ez a beverly hills nem egy akkora durranás, rendezett, szép, látszik, hogy fiatal, a lakóházak rendben vannak, tiszták. Jó a szemnek. Ezt kb otthon is el lehetne játszani, mondjuk persze pálmafák nélkül, egy új építésű lakópark negyedben. Persze az embereknek figyelniük kellene a tisztaságra, na ez az ami otthon nem működik. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy ferrari álljon a kocsibeállón és cartier bolt legyen az utca másik végében, ha vasárnap milliós órát akarok venni. Persze itt minden rendben, a santa monica blvdn is rendben van, ott lehetett parkolni.

Ja és persze csúszott egy pici jambás shake is, egy liter $8 ért, de megérte, mint tíz éve, ugyanolyan finom, akkor is megérte, de akkor csak $6 körül volt. Biztosan olcsóbb, mert ez is drágult itt, a benzin $3,10 körül van, 10 éve $0,75-$0,80 volt. Ez brutális drágulás, mondjuk mindenhol felment az üzemanyagok ára. Dízel kút még mindig alig van. Még csak szeretnének barátkozni a gondolattal. Viszont az összes busz már e85-tel megy, mert annyira zöldek. Itt a v-power az a 95ös benzin, ezen röhögtem egy párat, nem sokan tankolják, csak a német autós gizda gyökerek. Eltűntek a v8as disznók, mindenki kis motoros autókat vesz, sok a 2,5-3,0 v6, már alig van v8as, a 20-30 éves kocsik teljesen eltűntek, itt is kezdik felfogni, hogy légkondihoz és dugóhoz nem kell a 7 liter v8. Nem is láttam eddig normális régi autót, csak vagány v8 terepjárót. A mercikre még mindig arany feliratokat tesznek, de nem s500, hanem s55, mert v8 5500 ccm. A ccm mondjuk sokat nem mond nekik, de azért már ők is szeretnek literben mérni egy-két dolgot. Meglepő. De a kiló nem megy, csak font és uncia, a litert jobban szeretik, mert a folyékony uncia az gusztustalan, még nekik is.

A mallban sokmindent nem találtunk, nem volt hatalmas nyüzsgés, a 6 szintes parkoló fele üres volt. Az üzletekben mindenhol leárazás, semmi extra, semmi drágaság, kb mint máshol. Egy-két outlet bolt, itt bevásároltunk, lassan kéne menni TJ maxbe, van valahol délen és északkeletre is, nincs egyik sem messze, egyik nap majd elmegyünk. Jó volt a mai nap, sokat sétáltunk, fotóztunk, beszélgettünk. Ez egy élhető rész, persze kell $10m, hogy kecót vegyél, de onnantól rendben vagy, ha van hozzá munkád is. Klasszikus utcák, klasszikus látkép, ezt meg lehet szokni. Szeretjük. A használt cd boltos a bevásárló központ mellett zárva van, a mai világban cdkre sok szükség nincs…

Reggel felkanyarodtunk az ötösre és meg sem álltunk anaheimig ahol is ugye disney land lakozik. Habár reggeli órákról beszélünk, de a tumultus már hatalmas volt a parkolóban, a rendezők viszont teljesen korrekten rendezték az autók beállását, mindenki egymás után, ha egy szint megtelt akkor fentebb irányították az embert, tehát teljesen normálisan és gyorsan lezajlott a parkolás. A parkolóból a szokásos kiskocsi vagy gyalogséta vitte az embereket a főbejáratig. Itt jegyváltás után már bármit lehetett csinálni. Hibáztunk, mert nem VIP jegyet vettünk $10ért drágábban, hanem a normált, így minden atrakcióra teljesen sorba kellett állni, ez vitte az időt rendesen, egy nap alatt így alig 8-10 dolgot lehet kényelmesen bejárni, persze az éjféli tüzijátékkor már a park többi része zárva van.

Nekem már kicsit sok volt sokadszorra a disney, de valszeg még fogok jönni ide a jövőben, ha lesznek utódok, asszony élvezte, tetszett neki, bár valami napszemüveget szeretne venni, nem is értem:)

Este 6ra kimentünk a reptérre, valamikor 9 kor indult a gép, semmi dolgunk nem volt csak besétálni a gatehez, mert már a checkin is lezajlott tegnap délelőtt. Kicsit vásárolgattunk ezt azt, de semmi komolyat, már inkább azt vártuk, hogy végre érjünk oda. Beszálltunk a gépbe cca. fél órás késéssel. Már itt idegrohamot kaptam. A gép aztán még várt a gatenél egy órát és utána indult a kifutóra. Ekkor elvesztettem a fonalat és elaludtam. Arra ébredtem, hogy meleg van, mert lekapcsolták a légkondit, már a kifutón álltunk egy órája. Hát ez kurva jó. Legalább aludtam. Asszony persze nem és már idegrohamot kapott, hogy mikor indulunk már végre el, aztán elindultunk. Reggel 2kor pedig leszálltunk. Csodák csodájára a csomagunk ott volt a többi csomag között, bár gondolom már egy napja ott várt minket. Ezzel nem volt gond.

Irány az autóbérlés, rutinosan a buszmegállóban vártunk, majd jött a busz ami elvitt minket az autóbérlő telephelyre. Az autó meg is volt, a foglalás érvényes volt, az, hogy egy nappal később vettük át az autót nem volt gond, megkaptuk ettől függetlenül ugyanazzal a kedvezményes napi tarifával. De ekkor jött a nyűg, hiába mutogatom a szép jogosítványomat, mert a néni nem akarja elfogadni. Nincs benne a könyvben a régi magyar jogsi. Még jó, hogy asszony hozott jogsit, mert azzal odaadták az autót. Fél óra hajnali vezetgetés után megérkeztünk a belvárosba, rutin, úgy bementek az egyirányú utcába, hogy öröm volt nézni:) De nem volt közeg a helyszínen. Elfoglaltuk a szállást, még volt egy apró keveredés, de megoldottuk.

Reggel 10-11 körül sikerült felkelni, na irány a part, Santa Monica. Rutintalanul sikerült a valahogy feljutni a freewayre, amit nem kellett volna, de némi dugózás után megérkeztünk, autó lerak, 8 USD parkolás??? Hát ezt hogy gondoltátok? Igen, megemelték pár éve, mert egyre többen jönnek. Ez van, séta a parton, venice, oda-vissza, majd 3rd street, kis 2nd street mall látogatás, öblítés egy jó burger kinggel, aztán irány az autóhoz visszapakolni, majd séta tovább. Kaja a mólón a mexikóiban. Jó nap volt, eltelt, holnap megyünk disney landbe (ez már nem reloaded, hanem revolution…) Talán kibírom mégegyszer.

Nem mondanám, hogy öröm és bódottá az élet. 9 óra repülés utána a rossz idő miatt törölték a LA járatot NYból. Szerető rokonságunk persze sietett értünk, mert csak másnapra tudtunk becheckolni, stand byban meg kb 300-n maradtak a gatenél, ez esélytelen. Persze bőrönd feladva, ruha kb 1 db nálunk, semmi dezodor vagy valami. Majd jól be is kell vásárolni. NJben laknak a rokonék, este 11 után érünk ki, miután 3-4 órát álltunk és vártunk a becsekkolásra, majd kint vártuk a pickup részen, kellemes 42 fok, 100% páratartalom, izzadunk mint kurva a templomban, de rokon megérkezik.

Nyugodtan telik az éjszaka és a reggel is, már csak úgy tudok elaludni, hogy holnap a molón fogok zabálni rákot és corona sört fogok inni és közben nézem a partot és nem utolsósorban, mindenki elmehet a picsába…. antiszociális vagyok, mert felborult a programunk és holnap hajnal 4-5 körül fogunk megérkezni LAbe.

Pihis hétvége, friss tavaszi szellő. Kirándultunk egyet a bandával a börzsönyben. Megnéztük a csóványost, kilátóztunk, láttunk vadászgörényt. Jól esett a séta, kellemes fáradtság jelentkezik az emberen ilyenkor. Azt hiszem valamikor ezt meg kell ismételni, csak ne legyen sár. Sok kép készült, de nekem a hóvirágos a kedvencem:P

by Saimonsais

Ma látogatást tettünk a szépművészeti múzeumban. Persze a csajok szúrták ki, hogy van valami egyiptomi tárlat és még ingyen is látogatható. Régen voltam múzeumban, így úgy éreztem, hogy mennem kell, meg ugye egyiptom nekem mindig is tetszett. Hát kérem egyszer megnézhető volt. Pár szobányi terület, apró csecsebecsék, persze nem egy british múzeum minőségben. Tényleg megéri megnézni, fél óra alatt lehet vele végezni és legalább elmondhatjuk, hogy voltunk múzeumban.

Múzeum látogatás után volt egy kör nagyi palacsintázója, aztán nálunk egy kicsi összeröffenés a srácokkal, szóval semmi komoly hepening.

Fogta magát a csapat és lelépett 2 napra krakkóba. Mivel közel van ezért az autózás öröme mellett döntöttünk. Meg kocsiilag is jól elfértünk. Látunk majd szépet, sóbányát, várat és egyéb mást, kajálunk és mulatunk jókat. Nekem kicsit rohanás volt ez a két nap, de a főtér, bánya etc elég jó volt. A haláltáborokba én nem tudtam elmenni, valahogy erre nem volt meg a lelkierőm. Jól éreztük magunkat. Az út viszont borzalmas, nincs egy deka autópálya, persze a szlovákoknál 3 km-s autóút szakaszra jegyet kell venni. Odavissza a kamionok mögött szívtunk a szerpentíneken. Krakkóban nehéz eltévedni, de azért megoldottuk, a gyűrűn rossz helyen akartam lejönni, így volt az autóúton párszáz méter tolatás is:) De nem volt különösebb baj. Képek DonVírus képesgyűjteményén.

Már pár hete tervezgettük a találkozót, nem olyan régen indultunk. Hivatalosan május 25-6. De már van jó pár tagunk. Öröm, hogy az indexszes fórumról sokan áttaláltak. A talin lényegében kötetlen beszélgetés volt végig, ismerkedés. Minden teljesen kultúrált módon történt. Azt elszámoltuk viszont, hogy az elektromos grillen kajálni nehéz lesz. A szél végig fújt, hiába csak kicsi modellező reptér a mátyásföldi, de szél végig volt, így a kaját még körbenállva sem sikerült normálisan megcsinálni. Azért a szlalom verseny és a mini gyorsulás jó volt. Volt normális mérő cucc is, igaz ez rallys verzió, mert az indulásra egy szinkronizált óra volt csak jó és csak a végső áthaladást mérte a cucc. Jól telt az idő, érdekes volt az első találkozás, remélem hamarosan jön a következő tali is:) Esetleg valami komolyabb műsorral. Persze rohanás volt haza, mert azért fater szülinapját nem lehet elfelejteni:)